A 2014 szeptemberi KRESZ módosítás

A KRESZ módosításról a legrészletesebb, legalaposabb elemzést itt olvashatod!

Pages: 1 2

Hozzászólások

  1. Tóth József írta:

    Tisztelt Pető Attila “Kreszprofesszor”!

    ” ezért a kikerülés párhuzamos közlekedés esetében is tilos, a szemből elhaladást azonban nincs tiltva:
    Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten…Azaz erről van szó … :” illusztrációjához.

    Amikor a párhuzamos közlekedésés kialakult, és az egymás melletti sávokban a járművek egymás mellett, azonos irányban, sáv váltás nélkül elhaladnak, nem minősül előzésnek, vagy, ha álló mellett történik, kikerülésnek sem.
    A kikerülés valóban tilos, viszont az Ön illusztrációjában nem a “kikerülés” valósul meg. Ebból számomra az következik, hogy a busz melletti forgalmi sávban azonos irányból is elhaladhat a “gyermekszállító” mellett, hiszen ez nem minősül kikerülésnek, csupán “elhaladás”-nak. A busz mögül viszont nem, mert ez a manőver már “kikerülés”.

    Tisztelettel: Tóth József “csak egy autós”

    • Pető Attila írta:

      Értem az érvelését, és némi jogosságot is találok benne, és valóban a jogalkotó nem igazán írta le tisztán, hogy miről is van szó. De!!!

      Egyrészt a kikerülést nem említi a KRESZ párhuzamos közlekedés esetén. Azaz kikerülés nem csak irányváltoztatással jöhet létre, és a fogalmak alapján: “Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás…”
      Nincs szó arról, hogy milyen formába, vagy melyik sávban történik ez.

      Azután jön az életszerűség:
      Nem alakult ki a párhuzamos közlekedés, itt-ott érkezik egy autó, és megjelenik a szélső sávban egy gyerekszállító busz. A belső sávban egyedül érkező személygépkocsi – amely itt lakott területen belül szabályosan közlekedik -, mit tegyen?
      Mivel nincs kialakult párhuzamos közlekedés, ezért mindenképpen kikerülésnek minősül a busz melletti elhaladása, ami így tilos, tehát meg fog állni.
      Közben míg a buszból ki beszállnak a gyerekek jön a többi autó is, külső belső sávban egyaránt. Mind meg fog állni, ha másért nem azért mert a belső sávban áll egy autó. Máris az a helyzet alakul ki, ami a képen látható.

      Ha a KRESZ paragrafusait nézzük ez így helyes. Főleg, hogy például olyan fogalom, hogy “elhaladás” a szabályban definiálva nem is létezik.

      Egyébként a képet nem én készítettem, nemzetközi példákból vettem ki, tehát más országban, ahol az iskolabusznak nagyobb “hagyománya” van, ez így működik! LINK

      Ennek ellenére, ahogy írtam, nem igazán értem, hogy miért kell megállni! Ha ugyanis a figyelmetlenül átszaladó gyereket akarjuk megvédeni, akkor arra az úttest teljes szélességében kellene számítani!

      • Tóth József írta:

        Köszönöm a válaszát. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, az egymás melletti forgalmi sávokban, az egymás mellett elhaladó járművek nem minősülnek előzést végrehajtó, vagy ha álló mellett halad el, kikerülést végrehajtó járműnek sem. Ezért nem említi a KRESZ párhuzamos közlekedésnél ezt a két fogalmat, hiszen nem értelmezhető.
        Az előzés tárgyalásánál viszont már utal arra, ha párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten, az elhaladást sávváltás előzi meg, előzésnek minősül. (Ha kialakult a párhuzamos közlekedés nem is engedi a sávváltást, csak abban az esetben, ha kanyarodásra készül fel.)
        Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten gyalogátkelőhely előtt álló jármű melleti elhaladással kapcsolatos szabálynál sem a kikerülést, hanem az “elhaladás” kifejezést használja. A KRESZ valóban nem definiálja az “elhaladást”, mint ahogyan számtalan egyéb köznyelvi kifejezést sem.
        Az előzés tárgyalásánál viszont már utal arra, ha párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten, az elhaladást sávváltás előzi meg, előzésnek minősül.
        Az Ön példájában szereplő (alsó) képen egymást érik a járművek, tehát joggal feltételezhető , hogy “összefüggű járműoszlop”.
        Párhuzamos közlekedés szabályaiból egyébként sem levezethető az Ön állítása, miszerint “Mivel nincs kialakult párhuzamos közlekedés, ezért mindenképpen kikerülésnek minősül a busz melletti elhaladása, ami így tilos, tehát meg fog állni.”
        A szabályokból egyértelműen következik, hogy nem kel mindkét (legalább két forgalmi sáv és összefüggő járműoszlop) feltételnek ehhez teljesülni, elegendő az első, és akkor sem kikerülés, ill. előzés.
        A képpel kapcsolatos megjegyzéséhez. A külföldi szokások, szabályok igen távol állnak a hazai szabályoktól, gyakorlattól, tehát nem biztos, hogy szerencsés erre hivatkozni.
        Példaként csak egyet említenék. Hazai elhibázott gyakorlat, hogy a távolsági fényszóró felvillantását alkalmazzuk az elsőbbségről történő lemondásra is.
        Talán úgy tűnhet, hogy kötözködő módon szavakon lovagolok, szeretném ezt a látszatot elkerülni. Bizony egy szabálysértés, káresemény, baleset bekövetkezésénél különös jelentőséggel bír ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódó pontos szabályértelmezés.
        Azoknak a szakembereknek, oktatóknak, médiumoknak óriási a felelősége akik hasonló témákban megnyilvánulnak. Emlékeztetnék a közelmúltból az egyirányú forgalmú útra, a forgalommal szemben történő behajtási szabály kommunikációjára, és ennek következményeire. Mindandannyiunknak balesetmentes közlekedést kívánok. (A témában ez volt az utolsó megnyilvánulásom.)

        • Pető Attila írta:

          Többször hangsúlyozom én is, hogy nem értek mindig egyet a szabályok megfogalmazásával, sőt miértjével sem. Tehát nyitott vagyok én is minden véleményre!
          Ugyanakkor tudom azt is, hogy pont az Ön által is említett szabálysértés, káresemény, baleset bekövetkezésével kapcsolatos jogi aktusban csak a KRESZ paragrafusai alapján fogják elbírálni a történéseket.

          A szabályokból pedig nem tudom kiolvasni azokat, amikre Ön következtet.

          Tény, hogy párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek. De itt nem szerepel a kikerülés fogalma!
          Ami viszont így kerül meghatározásra:
          “Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás..”
          Függetlenül a sávok számától és elhelyezkedésétől!
          Ráadásul a KRESZ alapján párhuzamos közlekedés esetében az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek, azaz ez a helyzet kialakult párhuzamos közlekedés esetében van így, és nem minden párhuzamos közlekedésre alkalmas úton.
          Ezért létezik a folyamatos előzés fogalma, amikor is a belső sávba behajtás után kilométereken keresztül előzzük meg a sort. Végig előzésről van szó, végig alkalmazni kell az előzéssel kapcsolatos szabályokat, például a megfelelő oldaltávolságot.

          A párhuzamos közlekedésnél a gyalogátkelőhelynél pont azért említi a KRESZ az elhaladás fogalmát, – holott a kikerülésnél, előzésnél tiltja mindezeket a zebránál – mert ide érti azt is, amikor valaki jobbról menne el a belső sávban zebra előtt álló mellett. Az viszont azért nem kikerülés, mert annak a definíciójában a menetirány szerinti jobb oldalán álló akadályról van szó.

          Tehát a lényeg, hogy az előzésnél említett kivétel, nincs megerősítve a KRESZ sorai között, hogy a kikerülésre is alkalmazható lenne. Egy bírósági esetnél pedig ez fog dönteni.

          Közben egyébként felmerült egy újabb kérdés:
          Mi van, ha a busz nem az úttest szélén, hanem megállóban – de így az úttesten áll?
          Akkor kinek kell, vagy nem kell megállni az Ön logikája szerint?

          Abban egyébként teljesen igaza van,. hogy a híradásokban nagyon sok a téves információ.
          Ezért vállaltam fel, hogy megpróbálom a legpontosabb értelmezéseket megírni!
          Remélem azért jó úton vagyok…

  2. R. György írta:

    Tisztelt Pethő Attila!
    Mellékelek egy részletet a http://www.tanulovezeto.eu 2014/4-i írásából.

    Adalékok a KRESZ 2014 szeptemberi módosításához
    (Pető Attila)
    Új elem az a kötelezettség, amikor az úton nem előttünk, hanem szemből történik valami esemény, pontosabban egy másik jármű megállása. Erre a járművezetőknek külön fel kell majd készülnie, és megfelelően cselekednie. Főleg nagyobb sebességgel történő érkezés esetén – pl. lakott területen kívül – lesz nehezebb megítélni a helyzetet, és a fékezés közben még azt is mérlegelni kell, hogy vajon a mögöttünk érkező is észleli-e az esemény, és fel tud-e időben készülni ő is a fékezésre.
    Ha a jogszabályt megfigyeljük, akkor a következőt olvashatjuk: „ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll…”
    Ez a mondat két gondolatot is takar:
    – Nem szükséges megállni akkor, ha az úton két vagy több forgalmi sáv van, azaz az út párhuzamos közlekedésre alkalmas.
    – Szintén nem kell megállni akkor, ha az autóbusz nem az úttesten áll, hanem az útpadkán, leállósávban, járdán vagy esetleg parkolóhelyen. Az autóbuszmegálló, akár buszöböl formájában is viszont része az úttestnek, tehát a megállási kötelezettség ekkor is fennáll, ha az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre.
    (A közölt rajz szerintem ellentmond a fentebbi – 09.19 – hozzászólás ábrájával.)

    2014. szeptember 5-től:
    Ha egy autóbusz megáll az úttesten, amelynek összes irányjelzője villog, világít …
    … akkor, ha párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton közlekedünk, akár előttünk áll meg, akár szemben, kötelesek vagyunk megállni! Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton viszont nem kell semelyik irányból megállni, természetesen ettől még érdemes óvatosan elhaladni a busz mellett!

    Akkor most lehet vagy nem lehet “menni”?
    Köszönettel!

  3. kirekesztett állampolgár írta:

    Egy extra kérdés : ha nekem abból anyagi károm származik mert nem érek időre valahova GYALOGOSAN és egy megálló iskolabusz miatt nem tudok továbbhaladni a járdán mert fél órán át tart a gyerekrendezés extrém körülmények miatt , akkor az úttesten kikerülhetem a járművet , vagy be kell perelnem polgári úton indokolatlan akadályoztatás miatt a problémás társaságot ?????

  4. Férfi írta:

    Szép napot mindenkinek. Szeretném elmesélni nem először furdult elő de a tegnap Debrecenben betelt a pohár! A kérdésem ha lámpás kereszteződéshez érek és ha a lámpa zöld után sárgára vált nekem ilyenkor padlógázt kell nyomnom mert még belefér ? Ezt én úgy tudtam ha a lámpa sárgára vált és a megállás biztonságos akkor meg kell állni nem? Azért látom fontosnak ezt a kérdést mert az ismerőmet fél éve 120 ezer forintra büntették mert átment egy ilyen sárgán aminél én tegnap szépen meg tudtam állni. Ennek ellenére tegnap 1 percen keresztül dudált és szidta az anyám egy jó sofőr mert nem mentem át ami már rég piros volt mire megáltam szépen és nem vészfékezéssel . Esetleg ez csak egy kényszer és minden városban van egy két bika aki minden piroson át akar menni? Az biztos szétba…t az ideg és nem tehetek semmit. Esetleg ha az ilyen bikáknak felirom a renszámát akkor a hatoságok tudnak velük mit kezdeni? Vagy egyszerüen én vagyok a béna és sárgánál nyomni kell a gázt mert biztos belefér!!!