A 2014 szeptemberi KRESZ módosítás

A KRESZ 2014. szeptemberi módosítása lényegileg három szabályt érint.

Mindhárom szabály már eddig is szerepelt a paragrafusok között, azonban többféle értelmezésre adott okot. Ezért elsősorban a mostani módosítást sokkal inkább pontosításnak értelmezhetjük.

  • Azaz egyértelművé vált a gyermekszállító buszokkal kapcsolatban a járművek megállási kötelezettségével kapcsolatos szabály,
  • pontosításra került a „Gyermekek” veszélyt jelző táblánál történő kötelezettség,  és végül
  • a magyar KRESZ is pontot tett a régóta tartó vitára, az első ülésen történő gyermekszállítással kapcsolatban.

Sajnos továbbra is találunk olyan megfogalmazásokat, amelyek nem teljesen egyértelműek, de reméljük ezekre majd a gyakorlatban válasz kapunk.

Aki magyaráz:

Pető Attila a „Kreszprofesszor”


 

1.

„Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.
Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.”

A KRESZ pár éve már foglalkozik a „Gyermekszállító” buszokkal, sőt bizonyos jogosultságokkal és kötelezettségekkel (pl. biztonsági övvel, gyermeküléssel el kell látni azokat) is felruházza azokat.
(Bár én is következetes használom az iskolabusz kifejezést, a KRESZ-ben van különbség iskola és gyermekszállító busz között. Lásd az írás végén!)

Ugyanakkor jelenleg Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely kötelezően előírná, hogy, ha egy autóbusz gyermeket szállít, akkor „Gyermekszállító” autóbusznak kell minősíteni.

A „műszaki KRESZ” is csak lehetőségként említi:
“6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
67.§. (4) Az autóbusz elején és hátulján el szabad helyezni a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott „Gyermekszállítás” táblát, amely borostyánsárga színű fényt bocsáthat ki, vagy borostyánsárga alapszínű és fényvisszaverő kivitelű lehet.

Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy gyermekeink óvodai, iskolai kirándulásra hagyományos, jelölés nélküli autóbuszokkal mennek.
Főleg amerikai filmekben lehet találkozni a klasszikus iskolabuszokkal, azonban ez a fajta gyermekszállítási mód hazánkban nem terjedt el.

 

A KRESZ viszont részletesen foglalkozik azokkal az iskolabuszokkal, amelyek ilyenformán a többi autóbusztól megkülönböztetésre kerülnek, vagy akár azt is mondhatom, megkülönböztető jelzést és egyedi felszerelést tartalmaznak.
Ez alapján:
„Iskolabusszal abban ez esetben szabad közlekedni, ha:
a) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával és „Gyermekszállítás” felirattal megjelölték,
b) az ülésekhez biztonsági övet szereltek fel,
c) a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben rögzítették,
d) a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,
e) a szállított utasok ülőhellyel rendelkeznek.”
Ráadásul a mostani módosítás is megerősíti, hogy a „Gyermekszállítás” tábla az iskolabusz elején és hátulján is ott kell legyen, legalább 40×40 cm méretben, valamint fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő formában.
Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a szabály csak abban az esetben ad megkülönböztetést az ilyen járműveknek, ha a jelzés a fenti módon lett kialakítva.
(Nem egyszer lehet találkozni „gyermekszállítás” felirattal egy az ablakokon belülre felcelluxozott papír formájában.)

A 2014-es új szabályozás alapján, ha egy „Gyermekszállítás” fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő táblával elől-hátul megjelölt autóbusz az úttesten megáll, és mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjét egyidejű működteti, azaz vészvillogót használ, akkor mind a mögüle, mind pedig a szemből érkező járműveknek meg kell állnia!
Mindaddig, míg a fenti jelzéseket látjuk, azaz amíg a busz el nem indul.

Teljesen új elem a magyar KRESZ-ben egy olyankor történő figyelési illetve megállási kötelezettség, amikor az úton nem előttünk, hanem szemből történik valami esemény, pontosabban egy másik jármű megállása.

Erre a járművezetőknek külön fel kell majd készülnie, és megfelelően cselekednie. Főleg nagyobb sebességgel történő érkezés esetén – pl. lakott területen kívül – lesz nehezebb megítélni a helyzetet, és a fékezés közben még azt is mérlegelni kell, hogy vajon a mögöttünk érkező is észleli majd a buszt, és fel tud-e időben készülni ő is a fékezésre.

Az amerikai példában egyébként a megálló iskolabuszokból elől és hátul is kicsapódik egy jókora „STOP” feliratú tábla, amelyet így könnyebb észlelni.

Ha a módosított szabályt megfigyeljük, akkor a következőt olvashatjuk:
„ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll…”

Ez a mondat két gondolatot is takar:

  1. Nem szükséges megállni akkor, ha az úton két vagy több forgalmi sáv van, azaz az út alkalmas párhuzamos közlekedésre.
  2. Szintén nem kell megállni akkor, ha az autóbusz nem az úttesten áll, hanem az útpadkán, leállósávban, járdán vagy esetleg parkolóhelyen. Az autóbuszmegálló, akár buszöböl formájában is viszont része az úttestnek, tehát a megállási kötelezettség ekkor is fennáll, ha az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre.

 

Azaz erről van szó:

 

 

Hozzátéve a saját véleményemet, nem tudom, hogy egy iskolabusz megállása esetén miért van jelentősége, hogy az út egy vagy több sávos?

Ha az a szempont, hogy a figyelmetlen gyerekek az úttesten átrohanva ne szenvedjenek balesetet, akkor ez többsávos úton is követelmény lehetne. Nincs olyan szabály, amely tiltaná, hogy a gyalogos párhuzamos közlekedés esetén nem mehet át az úttesten, tehát ez sem lehet a szabályban olvasható megkülönböztetés oka.

Ugyanakkor hiányolom azt a meghatározást, hogy az iskolabusz vezetője hol állhat meg, és hol nem. Így akár egy forgalmas lakott területen kívüli úton is kiteheti a gyermekeket, ahol a nagyobb sebesség miatt ez akár igen veszélyes is lehet. Mind a gyermekek, mind pedig az érkező és így fékezési, megállási kötelezettségekkel bíró járművezetők szempontjából.

És végül összefoglalom mindazokat a szabályokat, amelyekről az iskolabusz kapcsán jelenleg a KRESZ említést tesz:

  • Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
  • Tilos megállni az autóbuszöbölben, kivéve
    ia) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost,

    ib) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt,
  • A  járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
  • Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített és a 48. § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.
  • Gyermekeket szállító autóbusz: az előző pontba nem tartozó, kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett – nem menetrend szerint közlekedő – autóbusz, amelyet a 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a „Gyermekszállítás” táblával, továbbá „Gyermekszállítás” felirattal megjelöltek.

2.

„(6) Ha a 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt a 97. ábra szerinti kiegészítő jelzőtábla alkalmazásával távolságot jelöltek meg, akkor az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.”

Egy éve került bele a KRESZ-be az a szabály, miszerint a „Gyermekek” veszélyt jelző tábla bizonyos esetekben sebességkorlátozást is jelent. A mostani pontosítás a megfogalmazással kapcsolatos viták miatt vált szükségessé, bár véleményem szerint még mindig nem egyértelmű minden.

Eleve a közlekedésben nem szerencsés olyan közúti jelzéseket alkalmazni, amely a jelzésen kívül egy másik szabályt is magával hordoz.
Gondoljunk csak arra, hogy évekig érvényben volt a vasúti átjáróknál egy sebességcsökkentési követelmény, amelyet nem a sebességkorlátozó tábla, hanem a vasúti átjárót előjelző piros háromszögű veszélyt jelző tábla jelezte.
A szabályt pár év után érvénytelenítették, nyilván azért, mert az életben voltak vele gondok.

Ugyanez az előérzetem a mostani szabályozással is. Példaképpen, mi a helyzet a külföldiekkel, akiktől nem várható el, hogy a magyar KRESZ minden paragrafusát jól ismerjék. A nemzetközileg egységes sebességkorlátozó táblával nincs gond, de ezzel a jelzéssel lehet!

Nekem megint az az érzésem, mint a vasúti átjáró kapcsán volt annak idején, hogy túl bonyolult lett volna, vagy túl sokba kerülne, ha a tényleg veszélyesebb, nagyobb gyermekforgalommal bíró helyeken inkább a sebességkorlátozó táblát alkalmaznák. De most már arra sem lehet hivatkozni, hogy akkor egy újabb, egy feloldó táblára is szükség lenne, hiszen a KRESZ már lehetőséget ad a sebességkorlátozás távolságban történő meghatározására.

Egyébként pedig ne feledkezzünk meg a KRESZ eme pontjáról sem:
„ A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.”
Azaz ez a kötelezettség minden járművezetőt, sebességhatártól függetlenül terheli.

Na, de nézzük mit ír elő az új szabályozás!
Erről a tábláról van szó, és a szabály ezt írja elő:
„az így megjelölt útszakaszon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.”

Azaz 300 méteren keresztül maximum 30 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.

Ez így rendben is van, azonban további kérdések sora merül fel bennem!

Először is, ami mindenkinek fontos lehet: A háromszögű tábla önmagában, távolságérték nélkül nem jelent sebességkorlátozást!

Ugyancsak nem kell a sebességet csökkenteni – természetesen gyermek észlelésekor a fokozott óvatosság ugyanúgy követelmény -, ha ezzel a távolságjelzéssel látták el a táblát:


Hiszen ez így – a két nyíl nélkül – azt jelenti, hogy a veszély nem a KRESZ-ben leírt távolságra, hanem attól eltérő értékre, általában közelebb várható.

Viszont pont e miatt akadnak további kérdőjelek bennem:

Ha lakott területen belül látjuk ezt a jelzést, akkor ez azt jelenti, hogy 50-100 méteren belül kezdődik a veszély – található egy iskola – és 300 méteren keresztül kell gyermekekre számítani?
Nos, akkor ez alapján hol is kell a sebességet 30-ra csökkenteni?

A szabály egyértelmű: „az így megjelölt útszakaszon”, azaz a táblától 300 méteren belül.

Míg a fenti értelmezés alapján, ha az iskola 100 méterre kezdődik, akkor onnantól még 200 méter az, amit csökkentett tempóval kell megtenni.
Nyilván itt majd a tábla elhelyezőjének lesz feladat, hogy a távolságot helyesen határozza meg.

Apropó távolság!
Ha a sebességkorlátozás a kereszteződésig, vagy a feloldó tábláig tart, akkor annak egyértelmű a hatálya. De vajon a 300 métert képes-e valamennyi járművezető jól megítélni?

Tutti, hogy a forgalmat ellenőrzők 299 méterre fognak a táblától megállni.

Úgyhogy inkább hagyjunk jócskán rá erre az értékre, biztos, ami biztos alapon, és ne bízzunk a távolságbecslésünkben.

És még egy érdekesség:
„A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.”

Értem én, hogy nyári szünetben, vagy hajnal háromkor nem sok esély van gyerekkel találkozni – bár nem kizárt -, de kíváncsi vagyok erre a jelzésre, hogyan fog majd kinézni.
Én kreáltam egyet, de máris rájöttem, hogy nem egyértelmű az értelmezése:


Ha a jelzés csak reggel 8 és eset 8 között él, akkor éjjel mi nincs?
Veszélyes hely? 300 méteres távolság?
Vagy van veszélyes hely is, van távolság is, csak ekkor nem szükséges a sebességet csökkenteni?
Már én is belezavarodom…

Nem lenne egyszerű inkább egy ilyet kitalálni és elhelyezni?


3.

“(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.
A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni.
A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.”

A módosítás elején egy apró különbség olvasható, amely némileg jogos is:

A gyermekülés esetében nem csak a testsúly a lényeg, hanem a testméret is. Azaz a duci babák esetében más ülésre lehet szükséges, mint a magasra nőtt vékonykáknál.
Ez különben azért érdekes, mert a KRESZ alapvetően nem testsúlyra, hanem testmagasságra (150 cm)  állapítja meg a gyermekülés használatát.

Egyébként a KRESZ függelékében eddig is megtalálható volt a gyermekülések testsúly szerinti csoportba sorolása 0-tól III.-ig. Ez most kiegészült a  csoportba sorolás nélküli variációval, ahol is  a gyártó által meghatározott és a gyermekbiztonsági rendszeren feltüntetett mérettartomány és megengedett legnagyobb testsúly számít.

A nagyobb változás viszont az első ülésen történő gyermekszállítással kapcsolatban történt:

Évek óta vitatott volt, hogy az első ülésben hogyan lehet 150 centinél kisebb gyermeket szállítani. Még a hivatalos KRESZ vizsgán is az a változat volt elfogadott, hogy első ülésben csak háttal lehet betenni a gyermekülést. Amibe viszont így max. 1-2 éves gyerek fér bele. Azaz a kétüléses járműveken ki is zártuk a gyermekszállítás lehetőségét hátsó ülés hiányában, ha háttal nem fért be az ülés.

Mindez semmi másért nem volt, mint egy szerencsétlen, félreérthető jogi megfogalmazás miatt. Azaz a paragrafust így is lehetett értelmezni, és úgy is.
A jogalkotó állásfoglalása viszont évekig egyértelmű volt, azaz a vizsga kapcsán előbb említett megoldás.

Most azonban megtört a jég, végre elhárul az akadály, hogy kétszemélyes sportautónkban kamaszodó, de 150 centinél kisebb gyermekünkkel is utazhassunk.

Nézzük, tehát mit mond a KRESZ 2014. szeptember 5-től:

Az első ülésben 150 centiméter alatt kizárólag gyermekülésben ülhet gyermek!

Azaz nem megengedett az ülés magasító, arra továbbra is csak a hátsó ülésen, 135 centi magasság fölött van lehetőség.

Az első ülésbe beszerelt gyerekülés lehet előre felé vagy háttal beállított.

Ha előrefelé szereljük be, akkor nincs más teendő! Természetesen a gyermekülést a jármű üléséhez rögzíteni kell. Akár az öv segítségével, akár más gyári megoldás által.
(Nem vagyok képben, ha valakinek van tippje, írja meg: isofix vagy hasonló rendszer létezik-e első üléshez is?)

Amennyiben háttal tesszük be a gyermekülést, akkor viszont gondoskodni kell arról, hogy a légzsákot kikapcsoljuk, ha ezt lehet.

Természetesen légzsák nélküli járműben ezzel nincs probléma, ha viszont van légzsák, de nem iktatható ki, akkor a gyermeket ilyesformán, azaz háttal nem szállíthatjuk! Megfordítva, előrefelé viszont igen.

Ez a megoldás nem csak személygépkocsiknál, hanem teherautók esetében is érvényes, azaz ott is kell a gyermekülés 150 centi alatt!


Összefoglalva a lényeget! 2014. szeptember 5-től:

1.

Ha egy autóbusz megáll az úttesten, amelynek összes irányjelzője villog, világít vagy jól látszódik elől-hátul ez a jelzés:

Akkor, ha kétszer egy sávos úton közlekedünk, akár előttünk, akár szemből vesszük észre, kötelesek vagyunk megállni, és továbbindulni csak akkor lehet, ha a busz is továbbindult.

Többsávos úton viszont nem kell semelyik irányból megállni, természetesen ettől még érdemes óvatosan elhaladni a busz mellett!

 

2.

Amennyiben egy ilyen táblát pillantunk meg, kötelesek vagyunk a táblán látott távolságon belül maximum 30 km/h sebességgel haladni.

 

3.

Első ülésbe szerelt gyermekülésben szállíthatunk 150 centinél kisebb gyermeket, de ha háttal tesszük be, akkor ne legyen légzsák vagy kapcsoljuk ki azt!

 

 

 

Pages: 1 2

Hozzászólások

  1. Tóth József írta:

    Tisztelt Pető Attila “Kreszprofesszor”!

    ” ezért a kikerülés párhuzamos közlekedés esetében is tilos, a szemből elhaladást azonban nincs tiltva:
    Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten…Azaz erről van szó … :” illusztrációjához.

    Amikor a párhuzamos közlekedésés kialakult, és az egymás melletti sávokban a járművek egymás mellett, azonos irányban, sáv váltás nélkül elhaladnak, nem minősül előzésnek, vagy, ha álló mellett történik, kikerülésnek sem.
    A kikerülés valóban tilos, viszont az Ön illusztrációjában nem a “kikerülés” valósul meg. Ebból számomra az következik, hogy a busz melletti forgalmi sávban azonos irányból is elhaladhat a “gyermekszállító” mellett, hiszen ez nem minősül kikerülésnek, csupán “elhaladás”-nak. A busz mögül viszont nem, mert ez a manőver már “kikerülés”.

    Tisztelettel: Tóth József “csak egy autós”

    • Pető Attila írta:

      Értem az érvelését, és némi jogosságot is találok benne, és valóban a jogalkotó nem igazán írta le tisztán, hogy miről is van szó. De!!!

      Egyrészt a kikerülést nem említi a KRESZ párhuzamos közlekedés esetén. Azaz kikerülés nem csak irányváltoztatással jöhet létre, és a fogalmak alapján: “Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás…”
      Nincs szó arról, hogy milyen formába, vagy melyik sávban történik ez.

      Azután jön az életszerűség:
      Nem alakult ki a párhuzamos közlekedés, itt-ott érkezik egy autó, és megjelenik a szélső sávban egy gyerekszállító busz. A belső sávban egyedül érkező személygépkocsi – amely itt lakott területen belül szabályosan közlekedik -, mit tegyen?
      Mivel nincs kialakult párhuzamos közlekedés, ezért mindenképpen kikerülésnek minősül a busz melletti elhaladása, ami így tilos, tehát meg fog állni.
      Közben míg a buszból ki beszállnak a gyerekek jön a többi autó is, külső belső sávban egyaránt. Mind meg fog állni, ha másért nem azért mert a belső sávban áll egy autó. Máris az a helyzet alakul ki, ami a képen látható.

      Ha a KRESZ paragrafusait nézzük ez így helyes. Főleg, hogy például olyan fogalom, hogy “elhaladás” a szabályban definiálva nem is létezik.

      Egyébként a képet nem én készítettem, nemzetközi példákból vettem ki, tehát más országban, ahol az iskolabusznak nagyobb “hagyománya” van, ez így működik! LINK

      Ennek ellenére, ahogy írtam, nem igazán értem, hogy miért kell megállni! Ha ugyanis a figyelmetlenül átszaladó gyereket akarjuk megvédeni, akkor arra az úttest teljes szélességében kellene számítani!

      • Tóth József írta:

        Köszönöm a válaszát. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, az egymás melletti forgalmi sávokban, az egymás mellett elhaladó járművek nem minősülnek előzést végrehajtó, vagy ha álló mellett halad el, kikerülést végrehajtó járműnek sem. Ezért nem említi a KRESZ párhuzamos közlekedésnél ezt a két fogalmat, hiszen nem értelmezhető.
        Az előzés tárgyalásánál viszont már utal arra, ha párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten, az elhaladást sávváltás előzi meg, előzésnek minősül. (Ha kialakult a párhuzamos közlekedés nem is engedi a sávváltást, csak abban az esetben, ha kanyarodásra készül fel.)
        Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten gyalogátkelőhely előtt álló jármű melleti elhaladással kapcsolatos szabálynál sem a kikerülést, hanem az “elhaladás” kifejezést használja. A KRESZ valóban nem definiálja az “elhaladást”, mint ahogyan számtalan egyéb köznyelvi kifejezést sem.
        Az előzés tárgyalásánál viszont már utal arra, ha párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestten, az elhaladást sávváltás előzi meg, előzésnek minősül.
        Az Ön példájában szereplő (alsó) képen egymást érik a járművek, tehát joggal feltételezhető , hogy “összefüggű járműoszlop”.
        Párhuzamos közlekedés szabályaiból egyébként sem levezethető az Ön állítása, miszerint “Mivel nincs kialakult párhuzamos közlekedés, ezért mindenképpen kikerülésnek minősül a busz melletti elhaladása, ami így tilos, tehát meg fog állni.”
        A szabályokból egyértelműen következik, hogy nem kel mindkét (legalább két forgalmi sáv és összefüggő járműoszlop) feltételnek ehhez teljesülni, elegendő az első, és akkor sem kikerülés, ill. előzés.
        A képpel kapcsolatos megjegyzéséhez. A külföldi szokások, szabályok igen távol állnak a hazai szabályoktól, gyakorlattól, tehát nem biztos, hogy szerencsés erre hivatkozni.
        Példaként csak egyet említenék. Hazai elhibázott gyakorlat, hogy a távolsági fényszóró felvillantását alkalmazzuk az elsőbbségről történő lemondásra is.
        Talán úgy tűnhet, hogy kötözködő módon szavakon lovagolok, szeretném ezt a látszatot elkerülni. Bizony egy szabálysértés, káresemény, baleset bekövetkezésénél különös jelentőséggel bír ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódó pontos szabályértelmezés.
        Azoknak a szakembereknek, oktatóknak, médiumoknak óriási a felelősége akik hasonló témákban megnyilvánulnak. Emlékeztetnék a közelmúltból az egyirányú forgalmú útra, a forgalommal szemben történő behajtási szabály kommunikációjára, és ennek következményeire. Mindandannyiunknak balesetmentes közlekedést kívánok. (A témában ez volt az utolsó megnyilvánulásom.)

        • Pető Attila írta:

          Többször hangsúlyozom én is, hogy nem értek mindig egyet a szabályok megfogalmazásával, sőt miértjével sem. Tehát nyitott vagyok én is minden véleményre!
          Ugyanakkor tudom azt is, hogy pont az Ön által is említett szabálysértés, káresemény, baleset bekövetkezésével kapcsolatos jogi aktusban csak a KRESZ paragrafusai alapján fogják elbírálni a történéseket.

          A szabályokból pedig nem tudom kiolvasni azokat, amikre Ön következtet.

          Tény, hogy párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek. De itt nem szerepel a kikerülés fogalma!
          Ami viszont így kerül meghatározásra:
          “Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás..”
          Függetlenül a sávok számától és elhelyezkedésétől!
          Ráadásul a KRESZ alapján párhuzamos közlekedés esetében az egymás melletti elhaladás nem minősül előzésnek, azaz ez a helyzet kialakult párhuzamos közlekedés esetében van így, és nem minden párhuzamos közlekedésre alkalmas úton.
          Ezért létezik a folyamatos előzés fogalma, amikor is a belső sávba behajtás után kilométereken keresztül előzzük meg a sort. Végig előzésről van szó, végig alkalmazni kell az előzéssel kapcsolatos szabályokat, például a megfelelő oldaltávolságot.

          A párhuzamos közlekedésnél a gyalogátkelőhelynél pont azért említi a KRESZ az elhaladás fogalmát, – holott a kikerülésnél, előzésnél tiltja mindezeket a zebránál – mert ide érti azt is, amikor valaki jobbról menne el a belső sávban zebra előtt álló mellett. Az viszont azért nem kikerülés, mert annak a definíciójában a menetirány szerinti jobb oldalán álló akadályról van szó.

          Tehát a lényeg, hogy az előzésnél említett kivétel, nincs megerősítve a KRESZ sorai között, hogy a kikerülésre is alkalmazható lenne. Egy bírósági esetnél pedig ez fog dönteni.

          Közben egyébként felmerült egy újabb kérdés:
          Mi van, ha a busz nem az úttest szélén, hanem megállóban – de így az úttesten áll?
          Akkor kinek kell, vagy nem kell megállni az Ön logikája szerint?

          Abban egyébként teljesen igaza van,. hogy a híradásokban nagyon sok a téves információ.
          Ezért vállaltam fel, hogy megpróbálom a legpontosabb értelmezéseket megírni!
          Remélem azért jó úton vagyok…

  2. R. György írta:

    Tisztelt Pethő Attila!
    Mellékelek egy részletet a http://www.tanulovezeto.eu 2014/4-i írásából.

    Adalékok a KRESZ 2014 szeptemberi módosításához
    (Pető Attila)
    Új elem az a kötelezettség, amikor az úton nem előttünk, hanem szemből történik valami esemény, pontosabban egy másik jármű megállása. Erre a járművezetőknek külön fel kell majd készülnie, és megfelelően cselekednie. Főleg nagyobb sebességgel történő érkezés esetén – pl. lakott területen kívül – lesz nehezebb megítélni a helyzetet, és a fékezés közben még azt is mérlegelni kell, hogy vajon a mögöttünk érkező is észleli-e az esemény, és fel tud-e időben készülni ő is a fékezésre.
    Ha a jogszabályt megfigyeljük, akkor a következőt olvashatjuk: „ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll…”
    Ez a mondat két gondolatot is takar:
    – Nem szükséges megállni akkor, ha az úton két vagy több forgalmi sáv van, azaz az út párhuzamos közlekedésre alkalmas.
    – Szintén nem kell megállni akkor, ha az autóbusz nem az úttesten áll, hanem az útpadkán, leállósávban, járdán vagy esetleg parkolóhelyen. Az autóbuszmegálló, akár buszöböl formájában is viszont része az úttestnek, tehát a megállási kötelezettség ekkor is fennáll, ha az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre.
    (A közölt rajz szerintem ellentmond a fentebbi – 09.19 – hozzászólás ábrájával.)

    2014. szeptember 5-től:
    Ha egy autóbusz megáll az úttesten, amelynek összes irányjelzője villog, világít …
    … akkor, ha párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton közlekedünk, akár előttünk áll meg, akár szemben, kötelesek vagyunk megállni! Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton viszont nem kell semelyik irányból megállni, természetesen ettől még érdemes óvatosan elhaladni a busz mellett!

    Akkor most lehet vagy nem lehet “menni”?
    Köszönettel!

  3. kirekesztett állampolgár írta:

    Egy extra kérdés : ha nekem abból anyagi károm származik mert nem érek időre valahova GYALOGOSAN és egy megálló iskolabusz miatt nem tudok továbbhaladni a járdán mert fél órán át tart a gyerekrendezés extrém körülmények miatt , akkor az úttesten kikerülhetem a járművet , vagy be kell perelnem polgári úton indokolatlan akadályoztatás miatt a problémás társaságot ?????

  4. Férfi írta:

    Szép napot mindenkinek. Szeretném elmesélni nem először furdult elő de a tegnap Debrecenben betelt a pohár! A kérdésem ha lámpás kereszteződéshez érek és ha a lámpa zöld után sárgára vált nekem ilyenkor padlógázt kell nyomnom mert még belefér ? Ezt én úgy tudtam ha a lámpa sárgára vált és a megállás biztonságos akkor meg kell állni nem? Azért látom fontosnak ezt a kérdést mert az ismerőmet fél éve 120 ezer forintra büntették mert átment egy ilyen sárgán aminél én tegnap szépen meg tudtam állni. Ennek ellenére tegnap 1 percen keresztül dudált és szidta az anyám egy jó sofőr mert nem mentem át ami már rég piros volt mire megáltam szépen és nem vészfékezéssel . Esetleg ez csak egy kényszer és minden városban van egy két bika aki minden piroson át akar menni? Az biztos szétba…t az ideg és nem tehetek semmit. Esetleg ha az ilyen bikáknak felirom a renszámát akkor a hatoságok tudnak velük mit kezdeni? Vagy egyszerüen én vagyok a béna és sárgánál nyomni kell a gázt mert biztos belefér!!!