Dilemmák a KRESZ 2013-os módosítása kapcsán

Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója

Módosult a KRESZ 2013. május 1-én.  Sajnos három pontban nehezen értelmezhetető változtatás látott napvilágot.Ezeket szeretném összefoglalni:„(6) „Gyermekszállítás” (160/a. ábra): a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett legalább 40×40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

Az így megjelölt

a) úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni, és

b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni

tilos.”

 

 

Az Amerikai Egyesült Államokban létezik egy olyan szabály, hogy amennyiben egy iskolabusz a le- és felszálláshoz megáll, a busz oldalából kicsapódik egy STOP-tábla, és ebben az esetben a busz mellett mindkét irányból elhaladni tilos.

Nem tudom pontosan, hogy a jogszabályalkotó valami hasonló meghatározást kívánt honosítani, de tény, hogy többféleképpen lehet értelmezni a mondatot:

 

„…az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett legalább 40×40 cm méretű fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet.”

 

Ebből a gondolatból számomra az derül, ki hogy a szabály olyan álló iskolabuszra vonatkozik, amelyen adott méretű világító vagy megvilágított tábla látszódik.

Bevallom őszintén én még ilyennel nem találkoztam, ráadásul a kapcsolódó jogszabályok, amelyek például a járművek kivilágításáról rendelkeznek, még nem módosultak.

 

De ezen lépjünk túl, nézzük, hogyan rendelkezik a KRESZ, ha egy így megjelölt jármű megáll az úttesten. (Ezen utolsó szót azért emelem ki, mert egy másik módosítás lehetővé tenné, hogy a járdán is megállhasson utas felvétel céljából az iskolabusz, de ez alapján erre az esetre nem vonatkozik ez a szabály!)

 

„Az így megjelölt

a) úttesten álló autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzett időtartamában – kikerülni, és

b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni

tilos.”

 

Tehát, ha áll a busz az úttesten, világít a „gyermekszállítás” tábla, és villog a vészvillogó, akkor az a) pont alapján a buszt nem lehet kikerülni.

A kikerülés meghatározása a KRESZ 35.§. alapján:

„Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladás…”

 

Ezzel nincs is baj, nyilván a jogalkotó szándéka az, hogy az álló buszról leszálló és esetlegesen a busz takarásából az úttestre kiszaladó gyermeket, a buszt éppen kikerülő jármű ne üsse el. Értem a dolog logikáját, bár nem tudom, hogy az utóbbi időben a valóságban történtek-e hasonló jellegű balesetek, arról nem beszélve, hogy az álló busz hátuljánál átszaladó  figyelmetlen gyermekre a busz menetirányával szemből érkező járművek továbbra is jelentős veszélyt jelenthetnek.

 

A b) pontot viszont nem tudom megfelelően értelmezni:

 

„Az így megjelölt

b) autóbusz mellett – a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten – elhaladni

tilos.”

Számomra ez a pont a KRESZ 35.§.-ban definiált kikerülést ismétli meg, azzal a különbséggel, hogy itt „Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű…” meghatározás hiányában akár a szemből érkező járművekre is lehetne gondolni.  Hiszen azok is elhaladnak – csak a másik irányból – az ott álló busz mellett.

 

Fogalmam sincs mi volt a jogalkotó szándéka ezzel a kifejezéssel, ha ez utóbbi, akkor ezt sokkal nyomatékosabban kellett volna kihangsúlyoznia, hiszen hasonló szabályozás nem szerepelt még eddig a honi KRESZ-ben. Ha pedig csak a kikerülést akarta tovább pontosítani, akkor ez eléggé értelmezhetetlenre sikeredett.

 

Mint ahogy nem tiszta számomra a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttest meghatározás megemlítése sem.

Főleg, hogy az a) pontban megtiltja a kikerülést – amely több sávos utakon is az álló jármű melletti elhaladást jelenti -, tehát ez alapján meg kell állni, de a b) pont szerint már el lehet ilyen helyzetben haladni az iskolabusz mellett, nyilván a belső sáv igénybevételével.

 

Kollégákkal egyeztetve olyan véleményt is hallottam, hogy a szabály azért tesz különbséget a kikerülés és az elhaladás között, mert az egyik irányváltoztatással a jár a másik pedig nem.

 

Például amikor a busz egy buszöbölben áll, akkor irányváltoztatás nélkül mehetnénk el mellette. Amelyet így csak párhuzamos közlekedésre alkalmas úton tehetünk meg. Viszont ebben az esetben akár a külső sáv igénybevételével is – hiszen ezt nem említi meg a szabály -, amely a figyelmetlen gyermekekre ugyanolyan veszéllyel járhat.

 

 

A következő vitatott pont:

 

„(6) A 16. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jelzőtábla (84. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.”

 

A módosítás egyébként a  26.§.-hoz kapcsolódik, amely a járművek sebességeit határozza meg. A 84. ábrán lévő tábla pedig így néz ki:

 

 

 

 

 

 

(A kép minőségén direkt nem javítottam, mert jelenleg a hivatalos jogszabályban így ábrázolják.)

 

Mivel veszélyt jelző tábláról van szó, ezért fontos tudni ezt a kitételt is:

 

„(2) A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság

– autópályán 250-500 méter,

– lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,

– lakott területen 50-100 méter,

kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla rövidebb távolságot jelöl meg.

 (3) A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán – két felfelé mutató nyíl között – levő felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn.”

 

Ami még érdekes, hogy a  83/2004.GKM rendelet,  ami  a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szól, a következőt jegyzi meg:

 

„A veszélyes útszakasz hosszát kiegészítő táblán kell jelezni,

a) ha a veszélyes útkanyarulatok száma három, vagy több,

b) egyéb esetben, ha a veszélyes útszakasz 100 méternél hosszabb.”

 

Azaz a két felfelé mutató nyíl között lévő számérték 100 méter vagy annál nagyobb lehet.

 

Mindezeket azért eleveníteném fel, mert a módosított szabály értelmezhetőségéhez szükségesek.

 

Ugyanis a módosításban az szerepel, hogy a legfeljebb 30 km/órára történő sebességcsökkentés csak akkor érvényes, ha a veszélyt jelző tábla alatt olyan kiegészítő táblát helyeztek el, amely távolságot jelöl. Ebben az esetben a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül szükséges a tempót visszavenni.

 

Jogos a kérdés ezek után, hogy akkor pontosan, mettől meddig tart a sebességkorlátozás?

 

Maradjunk a példák kedvéért abban, hogy „Gyermekek” veszélyt jelző táblát általában lakott területen belül találunk.

Ebben az esetben, ha egy sima „30 m” feliratot helyeztek el a háromszögű tábla alá, akkor ezt úgy kell értelmezni, hogy a veszély 30 méter után várható.

Az idézet GKM. rendeletből adódik, hogy max. 100 méter hosszan áll fenn, bár ez így a KRESZ-ben sehol nincs rögzítve. (Viszont teljesen jogos kérdés, hogy a veszély, ha nem egy pontra értendő, mint például a vasúti átjárókat jelző táblák, akkor meddig tart?)

 

Elképzelhető, hogy a jogszabály alkotója ezt a példát úgy értelmezi, hogy a veszélyt jelző táblától 30 méteren belül kell a sebességet alacsonyabb szinten tartani, de ebben az esetben ellentmond a veszélyt jelző táblák távolsági elhelyezéséről szóló szabálynak.

 

Amennyiben a 30 méter feliratot két nyíl közé helyezik el, abban az esetben a veszély 50-100 méterre fog kezdődni, és 30 méteres szakaszon áll fenn. (Bár a GKM. rendelet alapján ez a szám csak 100 méternél nagyobb lehet, ilyen nagy távolság viszont általában nem reális például egy iskola esetében.)

 

Ekkor honnan kezdődik pontosan a csökkentett sebességű terület?

50, 100 méterre, vagy ezen belül bármilyen értékre?

Hogyan ellenőrizhető ez a valóságban?

Honnantól, meddig mérjen egy sebességmérő eszköz?

 

A vasúti átjáróknál egyébként nem igazán jött be a veszélyt jelző táblához rendelt sebességcsökkentés, pár év után meg is szüntették ezt a szabályt.

Most egy újabb háromszögű tábla jelezné a maximálisan megengedett sebességet. De ez  nem igazán praktikus, gondoljunk csak egy külföldire, aki ilyen részletességgel nem valószínű hogy ismeri a honi KRESZ-t.

 

Ráadásul, ha a veszélyt jelző tábla alatt nincs kiegészítő távolság érték, akkor már a sebességcsökkentésre nem vagyunk kötelezettek.

Ha pedig megjelenik ez az érték, akkor jogos a kérdés, hogy menet közben hogyan lehet megállapítani pontosan, hogy hány métert haladtunk, illetve túl vagyunk-e már a jelzett távolságon?

Ne felejtsük el, hogy jelenleg a sebességkorlátozásokat jelző tábláknak pontosan meghatározható területi hatálya van, amely például feloldó tábláig, vagy a következő kereszteződésig tart.

Nem lehet elvárni a vezetőtől menet közben, hogy pontosan meghatározza mennyi is az 500 méter!

 

Találkoztam egyébként egy vidéki faluban így megjelölt táblával, de megfigyelésem alatt senki sem csökkentette a sebességet 500 méteren keresztül.

 

Sokkal szerencsésebb lett volna, ha e szabály leírása helyett a különösen balesetveszélyes helyeken a veszélyt jelző táblával együtt egy sebességkorlátozó táblát helyeznek el, majd megfelelő távolság után szintén táblával feloldják azt.

 

 

 

 

 

 

 

 

És végül egy kivitelezhetetlen szabály:

 

„(9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”

 

Az említett (8) bekezdés:

(8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

 

Mivel egyértelműem autóbuszról van szó, és nem a gyermekszállításnál egyébként gyakran használatos 9 személyes személygépkocsikról, ezért a szabály által biztosított engedményt, azaz a járdára felállást a d) pont alapján egyetlen jármű sem tudja kihasználni.

Az egyik legkisebb autóbusz a 14 személyes Ford Transit saját tömege is 2400 kg, tehát az egy tengelyre jutó terhelés üresen is bőven meghaladja a megengedett 1000 kg-ot.

 

 

 

 

Összességben azt kell mondanom, hogy a kiemelt két változtatás szakmailag nem kellően megalapozott, és jogi nyelvezetben is értelmezhetetlen ellentmondásokat tartalmaz.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a valóságban e két szabály betartása és betartatása hogyan fog alakulni.

Vagy pár év, és ez is kikerül a KRESZ-ből , ahogy az történt a vasúti átjáró esetében is?

Hozzászólások

  1. füzike írta:

    A gyermekek nevű veszélyt jelző tábla jogszabállyal és a fentiekkel is ellentétben másképp néz ki a gyakorlatban.
    Az úton (47es Hmv- Szeged között) már ilyet látni
    http://gumibiznisz.hu/20130503/valtozasok-a-kresz-ben-2013-majus-1-tol/comment-page-1/#comment-11998

  2. Áron írta:

    Kedves Attila! Ha ilyen egyszerűen, és logikusan el tudod mondani, hogy miért értelmetlenek az ilyen megfogalmazások, akkor nem értem kik hozzák a jogszabályokat, kik fogalmazzák meg ezeket. Az általad említett kifogások miatt nem szabadott volna meghozni ezeket a szabályokat. Ha értelmetlen a szabályozás, akkor jogtalanul büntetnek engem ezek állítólagos megszegéséért. Ráadásul, az ilyen szabályokkal védett területen történő balesetekben lévő felelősség megállapítása is csak szubjektiv lehet, ahogy maga a szabály is. Aki ezt a jogszabályt véglegesen törvényesítette, azt meg kellene büntetni, vagy meneszteni az állásából! Hol van az ő felelősségérzete? Én nekem is rendesen kell végeznem a munkám, pedig csekély az én felelősségem. Kedves Attila kérték már ki a véleményedet egyátalán ilyen jogszabálymódosítások előtt? Én ha jogszabály alkotóként dolgoznék, és tudom, hogy nem értek hozzá (csakpecsételekésaláírokmindent), biztos megkérdezném a véleményedet! Tisztelettel Áron

    • Pető Attila írta:

      Való igaz, a megjelenő jogszabályok mostanság nem tükrözik kellőképpen a szakmaiságot. Hogy ez miért van így, és miért jó, ezt nem láthatom át teljesen.
      Megkérdezhetnének engem is – nem szoktak! – a szabályalkotáskor, de nyilván én sem láthatok át mindent. A KRESZ-hez érthetek, de a jogrendszert, más jogszabályok kapcsolódását már nem láthatom pontosan.
      Például sokan kifogásolják a gyermekek táblát, hogy nem úgy néz ki az életben, mint a jogszabályban. Ennek akár jogi jelentősége is lehet egy konkrét ügy tárgyalásakor, de ugyanakkor a jelzés szándéka mindenki számára nyilvánvaló, mert senki nem azt kérdezi mit jelent ez a jelzés, hanem hogy miért így ábrázolják…

      Egy viszont biztos, hogy mivel a jogszabályban az áll, ami, a felelősségre vonás is ez alapján történik. Még akkor is, ha azt jogtalannak találjuk. A jogtalanságot egy meglévő jogszabály alapján csak a bíróság mondhatja ki, még akkor is ha legmélyebb igazságérzetünk ellen van…

  3. japo írta:

    A blog író hülyeségeken agyal!

    Amik semmilyen módon nem érintik ezt a limit szabályt…

    Mivel teljesen…. egyértelmű, hogy
    – a “Gyermekek” táblától kezdve
    – a kieg táblára írt hosszon át
    tart a 30 km/h limit ….

    Ugyanis a KRESZ-t ezt írja!
    —————————————————————-
    kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül !!!!!!!
    – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb
    30 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

    • Pető Attila írta:

      Valamilyen módon mégiscsak érintik a fenti gondlatok ezt a “limit” szabályt, ha a KRESZ-ben a veszélyt jelző táblák alá tett kiegészítő jelzésnek más értelme is van. Ezt fejtettem ki az írásban.

      De végülis azt is el tudom fogadni, hogy a veszélyt jelző táblákhoz kötött távolsági értékeknek nem sok értelme van.

      A táblákat messziről észre kell tudni venni, és ha egy sebességkorlátozás jelzés már a tábla után azonnal hatályos,akkor minek is kell egy veszélyt jelző táblát elhagyván még 150-250 métert úgy haladni, hogy a adott veszélyre nem kell számítani…

      Ennek ellenére továbbra is azt tartom, amit a vasúti átjáró kapcsán írtam, hogy nem kéne a szabályba ilyen körmönfont sebesség limitet beleírni, hanem ha cikis egy hely, akkor egyszerűen ki kell tenni egy sebességkorlátozó táblát.

      Köszi az észrevételt!

      • én írta:

        “…nem kéne a szabályba ilyen körmönfont sebesség limitet beleírni, hanem ha cikis egy hely, akkor egyszerűen ki kell tenni egy sebességkorlátozó táblát.”
        Ennyi, csapó…

  4. Kiss Ana-Ecaterina írta:

    üdvözlöm megszeretném kérdezni mennyi idő van a kresz vizsga és a vezetés közt. 2 év vagy 1 év. köszönöm szépen.