Előzés, vagy nem?

A kérdést feltette: Fülöp Péter

Érdeklődnék, hogy az alábbi eset előzésnek minősül-e?Egy-két rendőrnek szokásává vált, hogy a belső sávban mennek például M0 vagy M7 úton, és nézik ki megy el mellettük jobbról.
Én úgy tudom ha nincs egybe függő kocsisor a külső sávban a jobbra tartás rájuk is vonatkozik.Igazából az érdekelne ha például én az autópályán ahol a megengedett sebesség 130 km/h a külső sávban ennyivel elmegyek egy rendőrautó mellett ami a belsőben 110 k/h-val megy az előzésnek minősül-e vagy csak elhaladásnak.
Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója

Sosem szerettem én sem azokat a rendőröket, akik a kiprovokált szabálytalanság után járnak el. Nem tartom korrektnek, azon felül pláne nem, ha közben ők maguk is szabálytalanságot követnek el.
Nézzük először a többsávos utakon érvényes haladási alapszabályt:

36. §
Párhuzamos közlekedés
(1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)–(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

Ez alapján valóban a belső sávokban csak meghatározott céllal közlekedhet jármű, ha az autópályát nézem, akkor azok csak előzés céljából vehetőek igénybe.

A (2)–(4) bekezdésekben ugyan vannak kivételek, de ezekből a 4. pont eleve csak a lakott területen belüli utakra érvényes, a 2. és 3. bekezdés pedig a folyamatos előzés eseteit taglalja, néhány kiegészítéssel:

(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

Ebből az következik, hogy autópályán, ha kialakul a párhuzamos közlekedés, például vasárnap este Balaton felől megérkeznek az autók Budapest határához, és innen már csak lépésben, sűrű tömött sorokban közlekednek tovább, a belső sávban folyamatosan is haladhatnak járművek.

Ilyenkor viszont ez az eset már nem minősül előzésnek. És bár az előzés definíciója a következő:
c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás.

A következő mondatban már ez áll:
Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

Az általad felvázolt esetben azonban nem ez történik!

A belső sávban szabálytalanul halad a rendőrautó, merthogy a jobbratartási kötelezettség rá is érvényes, és nem előzést hajt végre.
Amikor te utoléred, és el szeretnél haladni mellette, az már előzés (járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás), viszont ezt jobbról nem teheted meg, mert:

34.§. (3) Az előzést balról kell végrehajtani.

Tehát valóban a jobbról történő előzés ez esetben szabálytalan az autópályán! (Lakott területen belül több sávos úton már más a helyzet!)

Mit lehet tenni? Van megoldás, amit szintén a KRESZ ír le.
Mögé sorolsz a belső sávba, és ha nem megy a megengedett legnagyobb sebességgel a rendőrautó, akkor egyszerűen ledudálod! (Ha mered.)
Mivel:
30. §
Hangjelzés
Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.


Az igazoltatások során a rendőr egyébként megsérthet néhány KRESZ szabályt. Erről a KRESZKLUB oldalán olvashatsz bővebben.

De menet közben, ha nem használja a megkülönböztető jelzéseit, valamennyi szabály rá is vonatkozik!

Hozzászólások

  1. Szabó Levente írta:

    Üdv,

    “Amikor te utoléred, és el szeretnél haladni mellette, az már előzés (járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás), viszont ezt jobbról nem teheted meg, mert:

    34.§. (3) Az előzést balról kell végrehajtani.”

    Ezen a ponton megakadtam. Miért lenne ez előzés, ha egyszer a 2.§. világosan leírja, hogy párhuzamos közlekedés esetén nem minősül előzésnek a két egymás melletti sávban való elhaladás, illetve a 36.§. nem említi a jobbról való elhaladás tilalmát lakott területen kívül, csak az engedélyét lakott területen belül.

    Magyarul a törvény szellemiségével biztosan ellentétes, de ilyen explicit módon nincs megtiltva, vagy tévedek?

    L.

    • Pető Attila írta:

      Az előzés definíciója a KRESZ-ben:
      “járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.”

      A gondolat második része arra utal, hogy amikor kialakul a párhuzamos közlekedés, azaz a sávokban folyamatosan járművek haladnak, akkor itt nem az az elsődleges cél, hogy egy lassabban haladó jármű mellett a gyorsabb elmenjen, azaz előzzön.
      Amikor viszont gyér forgalomban közlekednek járművek többsávos úton, akkor már előzésről beszélhetünk ebben az esetben is, és a jobbról történő előzés ekkor nem megengedett.

      Lakott területen belül valóban úgy fogalmaz a szabály, hogy: “Az ilyen módon (belső sávban szabályosan) haladó jármű mellett fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni,”.
      Az én gondolatkörömben ez akár előzésnek is számíthat, de kategorikusan ebben az esetben nem lehet megtiltani a jobbról történő előzést, hiszen a KRESZ megengedi a belső sávban történő folyamatos haladást.
      De ennek okán nem lehet arra hivatkozni, hogy lakott területen kívül a szabály nem tiltja a jobbról történő előzést., hiszen azt az előzési alapszabály tartalmazza!

      Valóban egyébként egyértelműbb lenne, ha az előzés irányának meghatározásakor a “(5) Jobbról is szabad előzni” résznél második pontként az szerepelne, hogy “lakott területen belül párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a belső sávban haladó járműveket.”

    • salitis írta:

      ” Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.”

      Szerintem ez a kulcsmondat. Csak szerintem nem azt jelenti, hogy a kocsisor a folyamatos, hanem a haladás. Tehát, ha kilométerekre csak ketten vagyunk az autópályán, és én a külsőben haladok 129-cel, a belsőben pedig ott töketlenkedik bárki 100-al, ha elhaladok mellette, nem előztem. Folyamatosan haladtam. Irányváltoztatás nélkül.

      Egyébként, valaki megmutathatná, hol van a KRESZ-ben ez az “autópályán jobbról előzni tilos” szabály:
      http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
      Rákerestem az “előz” szóra, és megnéztem mind a 65 találatot. Egyik sem az (ha nem néztem el).

  2. Akitlosz írta:

    Szabályos közlekedés esetén a fenti eset eleve soha elő sem fordulhatna.

    Mivel ugye egyértelmű, hogy a rendőrök a jogszabálysértőek, ráadásul abból a nem tisztességes célból, hogy másokat is jogszabálysértésre kényszerítsenek. a kérdésem az, hogy az ilyen jogszabálysértő módon közlekedő rendőröket fel lehet-e jelenteni?

    Ugyanis kétlem, hogy a dudálás lenne a probléma megoldása, az nem szoktatja le a jogszabály sértőket a jogszabály sértés ismétlésétől.

  3. Gegee írta:

    Urak. az előzés és az elhaladás rohadtul nem ugyanazzal a jelentéssel bír.Az előzés: utólérem, SÁVOT VÁLTOK, elmegyek mellette, ISMÉT SÁVOT VÁLTOK, majd az előzöttel megegyező sávban haladok tovább.Az elhaladásnál meg megyek a saját sávomban, meg a másik is a másik saját sávjában.semmiféle sávváltás nem történik, egyik autó sem megy a másik előtt, vagy mögött..Hogy mi történik mellettem, nekem ahhoz mi közöm van?Semmi, ennél fogva nem is érdekel…Én így alkalmazom a szabályt, eddig senki nem tudott belekötni.

    • Pető Attila írta:

      Annyiból igazad van, hogy az előzések zöme így történik. Ezzel nincs is gond.
      De egy jogszabályban sokkal tágabban kell értelmezni mindent, hiszen sok-sok egyedi eset is létezik, amire ugyanúgy értelmezni kell a paragrafusokat.
      Azt írod, hogy megyek a saját sávomban, és a másik is, ez nem előzés. Oké! De hogyan jutottál a másik sávba? Valamikor sávot változtattál ehhez. Lehet hogy csak pár méterrel előtte, de lehet, hogy száz méterekkel előbb. Az egyik esetben előzés, a másikban nem? És hol a határ? Hány méter alatt előzés, hány alatt nem?
      Gondolj bele, hogy autópályákon gyakran lehet látni tehergépkocsival előzni tilos táblát. A tehergépkocsi pár száz méterrel előbb bemegy a belső sávba, és amikor utolér és “elhalad” egy vagy több jármű mellett, akkor az már nem lenne előzés? Mert megy a saját sávjában? A tilalom ebben az esetben – ami az előzést korlátozza – nem lenne érvényes rá? Ez így sántít!
      Vagy ott van az a a helyzet, amikor egy motoros mellett haladsz el. Sokszor még sávot sem kell ehhez változtatni. Ez sem lenne előzés? De akkor mi van az előzés feltételeivel és tilalmaival? Például zebra esetében nem lehet előzni még a motorost sem. Ha nem előzés csak elhaladás, akkor a tilalom nem érvényes ebben az esetben?

      A jogszabály az előzést minden olyan esetben megemlíti, amikor egy másik azonos irányban haladó jármű mellett el haladunk.
      (Ez alól az egyetlen kivétel, amit már idéztem: “Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek”).

      Még a körúton a villamos melletti elhaladás is előzés. Hiszen a KRESZ ezt írja: “az úttest közepén haladó villamost csak jobbról szabad megelőzni”. Ezért például gyalogátkelőhely előtt a villamos mellett sem szabad(na) elhaladni.
      A folyamatos előzés is szerepel a szabályban. Amikor elmész több tucat jármű mellett, amelyek pl. a szélső sávban közlekednek, ez is előzés. Ha egy szélesebb jármű mellé érsz, szintén az előzés feltételei miatt nem fogsz elmenni mellette, ami előírja, hogy az előzés közben megfelelő oldaltávolságot kell tartani. És a többi…

      Ezeknek a meghatározásoknak egyébként akkor van igazi jelentősége, amikor például baleset történik, és egy jogi procedúra esetén fontos az egyes paragrafusok pontos értelmezése.

      • Gegee írta:

        “De hogyan jutottál a másik sávba? ” Úgy, hogy már időtlen idők óta ott megyek.Értsd, már jó pár perce, kilométere, mielőtt megláttam a középsőben közlekedő delikvenst.Vagyis nem releváns, már így érkezünk meg egymás közelébe.

        “És hol a határ? Hány méter alatt előzés, hány alatt nem?” Nyilván a józan ész szerint, én aszondanám, hogy látótávolságon belül még sávváltás.20 km-rel korábban meg még nem.

        ” A tehergépkocsi pár száz méterrel előbb bemegy a belső sávba, és amikor utolér és “elhalad” egy vagy több jármű mellett, akkor az már nem lenne előzés? Mert megy a saját sávjában?”

        Lehet, hogy az lenen a megoldás, hogy “Ebben a sávban /mármint a belsőben/ teherautóval hajtani tilos” táblákat kéne alkalmazni.Tudtommal vannak ilyen táblák.Szerintem egyértelmű lenne.

        Akkor az a jogszabály hülye, már elnézést.

        De hagy kérdezzek vissza: “különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek”
        Pontosan hol a határ, mennyi jármű számít már folyamatosan haladónak?Mekkora járműsűrűségnél kezd el érvényesnek lenni ez?Három sávban mondjuk 8-9 autó már folyamatos?Vagy csak a 15-20?

        Szóval részemről az a vége, hogy kellene egy sokkal normálisabb kresz és a valódi élethelyzeteket kellene figyelembe venni a józan ész keretein belül.

        • Gegee írta:

          Illetve még annyit, hogy én ragaszkodnék a definícióban a két sávváltáshoz, amennyiben előzésről beszélünk.
          Vagyis különbséget tennék az előzés-kikerülés-elhaladás szavak közt erősen.

          Előzés: két sávváltás, ráadásul oda-vissza,
          Kikerülés: egy sávváltás, jellemzően csak mögötte
          Elhaladás: nincs sávváltás

          Lehet ez kukacoskodásnak, fingreszelésnek tűnik mások szemében, szerintem meg fontos lenne.
          Az a mázlija a társadalomnak, hogy nem éh hozom meg a kresz-szabályokat…:D

          • SPA írta:

            Valóban mázlink van, ebben egyetértünk! Csak ebben értünk egyet…

        • Tamás írta:

          Kedves gagee!

          Remélem nem sokat vezetsz, mert ami leírsz, az életveszély. Lehet, hogy szerinted így kéne lennie (bár elég hülye ötlet!), de nagyon nem így van.

          Pető Attilának meg respect. Pontosan úgy van, ahogy leírta!

          • Peet írta:

            Nem ismerem Gegee-t, és nem akarok személyeskedni, szerintem legalább 2x annyit vezet, mint SPA és Tamás együtt.

        • zso írta:

          Ti tényleg nem mentetek el dugóban a belső sávban lassabban haladó autók mellett???? Ez a párhuzamos haladás lényege…..nincs előzés csak ELHALADÁS…A távolságokról csak annyit a sávba való visszatérésről: “az előzés befejezésével haladéktalanul vissza kell térni a megelőzött jármű elé annak vezetőjének zavarása nélkül” .
          vagyis ha nem térsz vissza az előbb említett távolságon belül akkor, nem előzöl csak elhaladsz….ha a rendőrnek nem tetszik akkor is meg tud bírságolni a közlekedés rendjének megzavarásáért, a rendőrség munkájának akadályozásáért stb……fizetünk, mint a köles

  4. szederke írta:

    “Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás.

    Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

    Amikor te utoléred, és el szeretnél haladni mellette, az már előzés (járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás), viszont ezt jobbról nem teheted meg, mert:

    34.§. (3) Az előzést balról kell végrehajtani.”

    Akkor ez most hogy van? Ha a párhuzamos közlekedés esetében az egymás mellett való elhaladás nem minősül előzésnek, akkor ez másképp értendő, akkor ha a külső, és másképp, ha a belső sávban haladok el valaki mellett? Mert a kresz nem írja. De akkor mitől, mikor “minősül át” hirtelen előzésnek, az ami addig nem volt előzés? Melyik az erősebb, a párhuzamos közlekedés szabálya vagy az előzni csak balról szabad szabálya?

    • Pető Attila írta:

      A szabályban az szerepel, hogy “párhuzamos közlekedés esetében”, és nem az, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton.
      A kettő nem ugyanaz!
      Gyér forgalomban a többsávos utakon közlekedő járművek melletti elhaladás, a definíció alapján igenis előzés. Míg ha kialakul a párhuzamos közlekedés, azaz sűrű tömött sorokban közlekednek egymás mellett a járművek – mikor hol az egyik sor, hol a másik sor közlekedik gyorsabban, tehát halad el a másik sor mellett -, úgy vélem ezt emeli ki a KRESZ ebben a kivételben és ez nem minősülhet előzésnek.
      Egyébként ezt erősíti meg egy másik gondolat is a szabályból:
      Tilos előzni gyalogos-átkelőhelyen, de ugyanakkor a párhuzamos közlekedésnél is megerősítésre kerül, hogy:
      “A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.” Azért mert kialakult párhuzamos közlekedés esetén nem minősül el őzésnek az egymás melletti elhaladás, tehát a gyalogosok védelme érdekében ebben a pontban is rögzíteni volt szükséges e tilalmat.

  5. Tomi írta:

    Kedves Attila, ezzel csak egy a gondom: a kresz – tudtommal – nem határozza meg, mi a párhuzamos közlekedés. Innentől – jobb híján – marad a “józan paraszti logika”: párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest legalább két különböző sávján legalább két járművel egyszerre, egy irányban való közlekedés. Ennek viszont megfelel az, hogy én “ezer éve” (azaz folyamatosan) szabályosan megyek a sávomban, utolérek egy másik járművet, aki egy másik sávban ugyanarra halad, és elhaladok mellette. Ha bármelyikünk sávot vált egymás “befolyási övezetében”, akkor már lehet előzés, hisz nem folyamatosan haladnak sávjaikban a járművek.
    Egyébként nekem azt tanították, hogy amíg üres a külső sáv, addig ott a helyem (kivéve lakter, felfestett sáv, blablabla).
    Ja, és – mondjuk az M7 3 sávos szakaszán – az, hogy én a külsőből bemegyek a legbelsőbe, majd vissza, belefér a tiltott szlalomozásra…

  6. R. György írta:

    Tisztelt Pető Attila!

    Én is a párhuzamos közlekedés, előzés/elhaladás témában kérdeznék.

    Adott kétszer két sávos úttest, amely alkalmas párhuzamos közlekedésre.
    Lakott területen kívül a szélső sávban haladok (jobbra tartás). Folyamatos előzéssel az adott sebesség betartásával, megelőzök több gépkocsit, akik nem feltétlen követik egymást szorosan. A belső sávban egy lassabban haladó járművet közelítek meg, aki nem hajlandó a szélső sávra váltani, lehetőségeim (?):
    – jóval a követési távolságon kívűl „érem utól”, szabályoan befejezem az előzést, visszatérek a szélső sávba – és a többivel együtt majd elhaladok mellette – szabályos ez?
    – a követési távolság környékén érem be, még éppen be tudom fejezni az előzést szabályosan;
    – vagy esetleg be kell kéredzkednem a szélső sorba és elhaladok mellette jobbról a többiekkel együtt. (Akik esetleg finoman fogalmazva jót derülnek rajtam…);
    – utolsó variáció: egyedül haladok a szélső sávban és utólérem a fenti járművet – elhaladhatok mellette? (Párhuzamos közlekedés?)
    Mikor áll fenn a jobbról való előzés (tilalma) a fentiek alapján és mi a teendő?
    Döntsön a józan ész távolság ügyben, ahogyan Gegee illetve Tomi írta?
    Egyetértve Önnel: és ha pénzbegyűjtési céllal, de nem feltétlen rendőrségi rendszámú kocsiba botlok? (ez utóbbit én tettem hozzá)
    Én bűnhödjek más szabálytalansága miatt?

    Köszönöm a választ!
    R.György

    • Pető Attila írta:

      Sajnos a magyar jogszabályok alapvetően nem adnak felmentést abban az esetben, ha más is hibázik. Tehát, ha a másik járművezető szabálytalan, annak okán én nem lehetek szintén szabálytalan.
      De hangsúlyozom, csak alapesetben!
      Mondok én is egy példát:
      Haladsz a szélen, utolérsz egy belső sávban lassabban haladót, úgy döntesz elmész mellette jobbról, mire a másik, amikor mellé érsz rád húzza a kormányt és bumm… Totálkár, sérülés, egyéb. Majd bíróság…
      Láttuk a Rezesova ügy kapcsán, hogy a bíróság milyen apró tényezőket is megvizsgál és mérlegel.
      A mi esetünkben van egy szabálytalanul sávot váltó, indokolatlanul a belső sávban közlekedő, de mégis a jogász első kérdése felénk az lesz, hogy miért előztük meg az illetőt jobbról? Merthogy a KRESZ szerint ezt tettük, hiszen nem volt párhuzamos közlekedés, csak párhuzamos közlekedésre alkalmas út.
      A jogászok szeretnek apróságokba belekapaszkodni.
      És az ügy vége az lesz, hogy valamilyen százalékban engem is kihozhatnak hibásnak, ami bőven elég ahhoz. hogy a biztosító ne fizess ki az én káromat…

      Most akkor előzzünk jobbról, vagy sem?
      Elárulom, valószínűleg én is el fogok menni mellette. De tudom, hogy közben kockáztatok! Ahogy kockáztatunk folyamatosan a városban 60-70-es tempónál, ahogy ugyanezt tesszük a zebránál, úgy sem mer lelépni elém a gyalogos, és hasonlók. Nincs ezzel baj, mindenki ezt tenné vagy teszi. De ha baj van, akkor el kell vinni a balhét!
      Még akkor is, ha el lehet itt is vitatkozgatni azon, hogy jó-e, életszerű-e a KRESZ szabály. Jelen pillanatban ez van leírva, ezt kell betartani.

      Maga a szabály egyébként úgy rendelkezik, hogy balról kell előzni, és csak akkor nem beszélhetünk előzésről, ha kialakult a párhuzamos közlekedés, és hol a külső, hol a belső sáv halad gyorsabban…

      • Greg írta:

        “kockáztatunk folyamatosan a városban 60-70-es tempónál, ahogy ugyanezt tesszük a zebránál, úgy sem mer lelépni elém a gyalogos, és hasonlók. Nincs ezzel baj, mindenki ezt tenné vagy teszi. ”

        Szerencsére nem mindenki ilyen tahó.

  7. Gy írta:

    Üdvözletem!
    És ha egy füstölgő lerobbanó autó megy 70el a belső sávban?
    persze , hogy megelőzhetem jobbról.
    Attól függ mennyivel ment a rendőr.
    Ennyi, üdv, Gy.

  8. Bandy írta:

    Szerintem azzal, hogy a külső sávban vánszorgó mögött haladsz huzamosabb ideig, ezzel te magad is szabályt sértesz, mert ha előzni nem tudsz, akkor vissza kellene sorolj a küldő sávba.

  9. Andy írta:

    Egyfelől miért van az emberfia a külső sávban? Mert ott a helye a jobbratartás szerint, miután _befejezte_ az előző előzést. Tehát azért váltott sávot, hogy befejezze, nem azért, hogy kezdjen egyet!

    A párhuzamos közlekedésről.

    Ha valaki tartósan a belső sávban halad, az két esetben lehetséges:

    1. Nem tud visszatérni jobbra, a külső sávba, mert vagy tehát (nem kívánt törlendő) kialakult a párhuzamos közlekedés az arra alkalmas úton. Ebben az esetben szabályosan elhaladhatok mellette.

    2. Szabálytalankodik. Ez viszont, ahogyan fentebb is elhangzott, engem nem ment fel a szabálykövetés – jobbra tarts! – alól.

    Arra pedig nem tudom, milyen szabály vonatkozik, hogy a saját, töküres sávomban egyenesen, sávváltás és bármi más nélkül miért ne lenne szabad a megengedett legnagyobb sebességgel haladnom függetlenül attól, hogy hány és milyen színű szabálytalankodó van körülöttem?!?!

  10. Prokop írta:

    Üdvözlöm!

    Amennyiben felhajtó sávhoz érnek és a felhajtó (gyorsító) sávba kihajtva “előzi” meg az autót, vagy egy felhajtó autó teszi ezt, az szabálysértés-e ?

    üdv. PG

    • Pető Attila írta:

      Ebben az esetben nem beszélünk előzésről, mert nem a forgalmi sávokban haladnak a járművek, hanem az egyik ún. speciális sávban.

  11. Tomika írta:

    A párhuzamos közlekedés esetében ha a masik forgalmisavban haladsz el a jármű mellett, az nem ellozes. Ez esetben ha jol gondolom a járőr kocsi indokolatlanul akadalyozta a forgalmat. Igy ha megállít kérem hogy jelentsen fel. A szabálysértési eljárásban megállapítják a szabalyserteset es meg fegyelmit is kap. ..

    • Pető Attila írta:

      Párhuzamos közlekedés esetében nem előzés. De párhuzamos közlekedésről csak akkor beszélünk, ha telítettek a sávok. Amíg ez nincs, addig csak párhuzamos közlekedésre alkalmas utak. Ebben az esetben előzni balról kell.

  12. Ákos írta:

    Alapvetően akkor szabálytalan a jobbról előzés, ha kifejezetten azért váltok sávot, hogy kielőzzem jobbról. Ha kisorolok szabályosan, ott haladok egy darabig és nem jön rá, akkor máris kialakult a párhuzamos közlekedés (mert azt nem mondta senki, hogy a kocsioszlop hány autóból áll és egymás mellett 1+1 is pont ugyanazt okozza, mint bármennyi), azaz – szépen szabályosan (nem ezerrel gyorsulva!)- megelőzhetem. Viszont ilyen esetben fokozottan kell ügyelni arra, hogy menet közben akár rá is ébredhet, hogy hülye volt, tehát ésszel kell csinálni.

    Szerintem. 😀

  13. selgir írta:

    no akkor! lemaradok, kihúzódok a jobb oldalra, aztán eltépek mellette…

    és az előzés ha utána nem térek vissza a belsőbe?

  14. Zzz írta:

    Na most. Amennyiben a rendőrautó mögött kocsisor alakul ki az ő szabálytalansága miatt mindkét sávban, úgy az párhuzamos közlekedésnek minősül-e? Illetve sávonként hány autó esetén minősül már párhuzamos közlekedésnek?

    Mert azt sehol sem látom megfogalmazva, hogy a párhuzamos közlekedés esetén kell valami akadály, ami miatt egyik sor sem tud haladni.

    Tehát jelen esetben amint kialakul a párhuzamos közlekedés esete, onnantól a rendőr bekaphatja, simán, szabályosan mehet el mellette mindenki a külső sávban.

    Plusz, amennyiben emiatt megpróbál megbüntetni, úgy remek, mert máris megvan a jelvényszáma, és már jelentem is fel indokolatlan lassú haladásért, meg ebből kifolyólag közúti veszélyeztetésért.

    Városunkban is jellemző volt (néha még most is az), hogy 20-30-cal cirkálnak nyáron, és stírölik a csajokat. Mögöttük meg kocsisor. Olyankor még biciklivel is elmegyek mellettük jobbról. Egyszer jöttek utánam és próbáltak megbüntetni. Amikor viszont a fenti dolgot közöltem velük, elálltak a dologtól. Vajon miért?

  15. József Attila írta:

    Hmmm!
    Érdekes érvelések,!
    Csak laikusként kérdezném.
    Oly sok minden van definiálva a KRESZ-ben és nem!
    Oly sok valós és valótlannak tűnő helyzet.
    Csak szeretném megkérdezni hogy: hol van az leírva hogy lakott területen kívül a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten kinek a bal oldalához van definiálva vagy értelmezve az előzés! Aki mellett elhaladok (ez a mindennapos és alapértelmezett) vagy aki elhalad a másik mellett? Sok mindenben bele lehet kapaszkodni, mert ez meg az, itt meg ott nincs egyértelműen leírva,…. akkor bizony ez sincs!
    Persze értem én az életet meg a mindennapokban használatos cselekedeteket és “alapvető” közlekedési formákat és életszerűségeket…..de mégis? Kihez mérten balról?
    Együgyű példát hoztam fel, de csak spontán azért mert sok minden nincs egyértelműen leszabályozva, de mégis úgy értelmeznek egyes eseteket mintha az le lenne írva!

    • Dredd írta:

      Tök hülye vagy! Ne vezess ha megkérhetlek, a magam és értelmesen közlekedő embertársaim érdekében

  16. Krisztián írta:

    Szerintem is annak van igaza, aki a visszatérést nevezte meg különbségnek. Ha jobbra váltok, előzöm, majd vissza a belsőbe az előzés: Ha jobbra váltok, majd utána maradok abban a sávban, az párhuzamos közlekedés. Én gyakran teszem ez utóbbit.
    Szégyellje magát minden (megkülönböztetett jelzés nélküli):
    -index nélkül sávváltó,
    -belső sávban haladó,
    -mobiltelefonozó,-
    -kezét ablakon kilógató,
    -övet – akciókészültség miatt – nem bekapcsoló,
    – szirénát a piros lámpa idejére felkapcsoló
    rendőr. Példát kéne mutatniuk. Ha levette az egyenruhát, úgy viselkedik ahogy akar. De addig…

  17. Géza írta:

    És mi van akkor, ha rendőr mellé igazodok balról, és amikor egymás mellett haladunk hirtelen ötlettől vezérelve fékez egy nagyobbacskát, ezáltal én megelőzöm őt balról? Bekapcsolja a villogót és ad egy 50 ezres csekket?

  18. don gatto írta:

    Kedves Fórumozók!

    Nekem az a vágyam, hogy olyan szabályozás kerüljön a KRESZ-be, ami kimondja, hogy a forgalomban szabályosan közlekedő járművezető “szabályosságát” egy szabálytalanul közlekedő viselkedése nem minősítheti szabálytalanná.

    Példák:
    – a fent is említett: párhuzamos közlekedésre alkalmas úton haladok a külső sávban, a megengedett maximális sebesség alatt, és beérek valakit, aki a belsőben lassúzik. Ha elhaladok (igen, ELHALADOK, mert ha 100-ból 99 embernek ez a szó jut eszébe ilyen esetekre, és a rendőrtől a bírón át a KRESZ-szakértőkig mindenki csak megvonná a vállát azt mondva, hogy “hát ez van a KRESZ-ben”, akkor talán ideje lenne a szabályozást az élethez igazítani, és nem fordítva) a jármű mellett, akkor hirtelen szabálytalanná válok? (Sajnos a korábbi hozzászólások alapján is tudható, hogy költői ez a kérdés..)

    – párhuzamos közlekedésre alkalmas úton előzők a belső sávban a megengedett maximális sebességgel, a külső sávban a megengedett sebességtől függően 50-100 méteres távolságban követik egymást a lassabban haladók. Mögöttem, a maximálisan megengedett sebességet átlépve közeledik egy jármű és egyérelmű jelét adja, hogy “útban vagyok neki”, fittyet hányva a követési távolságra. Tőlem aztán villoghat, dudálhat, indexelhet, anyázhat, én amíg be nem fejezem a szabályos előzésemet, pont nagy ívben tojok rá, hogy hogyan akar tovább szabálytalankodni. (Ködzáróval szoktam ezeknek visszavillogni..)

    – párhuzamos közlekedésre alkalmas, háromsávos úton a középső sávból az előttem haladó jármű előzését kezdem meg. Egy mögöttem, azonos (vagy akár a külső) sávban haladó jármű szintén előzni kezdi, de ő szabálytalanul, jobbról teszi ezt, két oldalról egyszerre haladunk el az előzendő jármű mellett. Én az előzést befejezendő visszatérnék a középső sávba, de a korábban mögöttem haladó autós forgalmi okokból szintén vissza akar térni a középső sávba, ám mivel ő jön a külsőből, én meg a belsőből, neki lenne elsőbbsége. Ő szabálytalanul előzőtt, én szabályosan, de a sávváltásnál mégis neki lenne elsőbbsége. Az előzés, mint esemény meddig tart? A sávváltás az előzés végén már új közlekedési helyzetet jelent, vagy még az előzés részének tekintendő?

    Kíváncsi vagyok a véleményükre, az elképzelés esetlegesen felmerülő hátulütőire (és nem a jelenlegi szabályozás szerinti megkötések érdekelnek)!

    Tisztelet

    • Pető Attila írta:

      Teljesen igazad van, újra lehetne gondolni, hogy a szabályozás eme pontjai megfelelnek-e az életnek, főleg, hogy a KRESZ alapjait valamikor a hetvenes években rakták le.
      Addig azonban ez áll a szabályban, és valóban a bíróságon csak a jelenlegi paragrafusok alapján döntenek.

  19. Mlaller írta:

    Tisztelt Pető Attila!

    Mi lenne a helyes / jogkövető magatartás az alábbi helyzetben:
    A fent leírtaknak megfelelően a rendőrautó a megengedett legnagyobb sebességnél jóval lassabban halad a belső sávban. Én a külső forgalmi sávban a megengedett legnagyobb sebességgel haladva beérem a belső sávban szabálytalanul közlekedő rendőrautót. Mivel tiltja a KRESZ a jobbról való előzést és a fentieket végigolvasva, ezért nem előzöm meg a rendőrautót, hanem folyamatosan haladok mellette:
    – Kialakulhat-e így az autópályán a párhuzamos közlekedés, hogy egymás mellett haladunk a (legalábbis olyan távolságban egymás után, hogy biztonságosan nem tudnak szlalomozni közöttünk)? Ha igen, akkor én és a külső forgalmi sávban haladók elhaladhatnak (ergó megelőzhetik) a rendőrautót?

    Előre is köszönöm válaszát!
    Lajos

  20. Mlaller írta:

    Tisztelt Pető Attila!

    Mi lenne a helyes / jogkövető magatartás az alábbi helyzetben:
    A fent leírtaknak megfelelően a rendőrautó a megengedett legnagyobb sebességnél jóval lassabban halad a belső sávban. Én a külső forgalmi sávban a megengedett legnagyobb sebességgel haladva beérem a belső sávban szabálytalanul közlekedő rendőrautót. Mivel tiltja a KRESZ a jobbról való előzést és a fentieket végigolvasva, ezért nem előzöm meg a rendőrautót, hanem folyamatosan haladok mellette:
    – Kialakulhat-e így az autópályán a párhuzamos közlekedés, hogy egymás mellett haladunk a (legalábbis olyan távolságban egymás mellett, hogy biztonságosan nem tudnak szlalomozni közöttünk)? Ha igen, akkor én és a külső forgalmi sávban haladók elhaladhatnak (ergó megelőzhetik) a rendőrautót?

    Előre is köszönöm válaszát!
    Lajos

    • Pető Attila írta:

      Párhuzamos közlekedés definíciója: “a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávban összefüggő járműoszlop alakul ki “, tehát nem két járműről van csak szó…

      • Mlaller írta:

        Elnézést akkor pontatlanul fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy mind mögöttem, mind a rendőrautó mögött feltorlódik egy egy oszlop (tegyük fel, mindkettőnk mögött 6-7 autó.
        Honnantól nevezhető összefüggő járműoszlopnak?

        • Pető Attila írta:

          Jogos a kérdés, de erre nincs konkrét válasz. Nem is lenne jó, ha a KRESz ezt definiálni, mert akkor még az érkező autókat is számolni kéne.

      • salitis írta:

        Bocs, de én nem találom a 36.§-ban ezt a definíciót…….

  21. Kitalátor írta:

    Én arról a 110 km/h-ról nem vagyok meggyőződve, ahhoz képest elég gyorsan haladtak el a garantáltan 90 km/h-val haladó kamion mellett.
    Mert bizony papír ide, jogszabály oda, rengeteg életet meg lehetne menteni azzal, ha az autópályákon bizonyos tér- és időközönként rendszeresen 130 km/h sebességgel haladnának – akár a belső sávban is – rendőrautók, persze megkülönböztető (fény-)jelzések alkalmazásával….

  22. Somaelső s írta:

    Párhuzamos közlekedés… ha én megyek a külsőben legelöl és mögém ér valaki és látom, hogy a belsőben is a rendőr mögé ér valaki, akkor már lehet menni el mellette szerintem, mert az már párhuzamos közlekedés. Én hátra nem nézek a miatt, hogy megszámoljam az autókat. Mögöttem van valaki, ok, mellettem is van valaki (a rendőr) és a mögött is valaki, ok, tovább nem számolom, ha van ha nincs, megyek, elhaladok mellette. De nem nagy sebességkülönbséggel. Mivel nincs definiálva, mi az a párhuzamos közlekedés.
    Nehéz úgy leírni egy szabályt, hogy az egyértelmű legyen és kiskapu se legyen benne és persze számon-kérhető is legyen.
    Az elsőbbségről is le lehet mondani és átengedni a másikat, nem lesz szabálytalan, ha ilyen esetben is meggyőződök, hogy nincs balesetveszély és nem nagy sebesség-különbséggel, nem hitelen történik meg az előzés, akkor szerintem el lehet menni mellette, mivel ezt a helyzetet nem lehet megoldani más módon. Azt szerintem a KRESZ írói sem várják el, hogy egy hasonló helyzet miatt szinte vagy akár szó szerint is álljon valahol a forgalom. Mert hogy csak szabálytalanul lehet megoldani a helyzetet.

  23. Peet írta:

    Gegee-nél az igazság. Nem is olvastam tovább. Tessék csak elképzelni az M7-M1 találkozását Budapest felé. M1 külsőben halad valaki 80-nal, M7 belsőben 100-zal. Pont.

  24. Ferenc írta:

    Elég szomorú, hogy egy oktató így értelmezi a KRESZ-t! A belső sávban haladó mellett jobbról elhaladni nem számít előzésnek. Ezt többen kifejtették előttem érthetően. Nem mögüle megyek ki és nem elé megyek be, csupán haladok a sávomban.
    Szép is lenne, ha egy folyamatos nagyobb sebességgel haladva kerülnék vele egyvonalba a külső sávban és le kellene lassítanom, mert őnéki éppen vicces kedve van odabent! Pontosan ezért különböztet meg a KRESZ előzést és elhaladást.

    • Pető Attila írta:

      A KRESZ alapján az úttest közepén haladó villamost jobbról kell megelőzni. Azaz a villamos melletti “elhaladás” is előzés!
      Így a jobbról történő elhaladás is az!
      Az “elhaladás” fogalma a KRESZ-ben nincs is definiálva, és nincs is elkülönítve! Több helyen használja a szabály ezt a szót, többek között a kitérés, a kikerülés és az előzés szinonimájaként is…

      Hidd el, hogy 27 év KRESZ oktatás után jól értelmezem a szabályt.
      Az más kérdés, hogy lehet , hogy nem jó, nem életszerű maga a szabály, ezt nem vitatom…

    • Dredd írta:

      Ferenc! Remélem nem vezetsz mert “elég szomorú” hogy ezzel az általad képviselt pökhendi stílussal is sokszor lehet találkozni az utakon!!! A szabályok nem ismerete nem mentesít azok hatálya alól, még azokat a csökkent értelmi képességűeket sem, akik képtelenek értelmezni + felfogni + alkalmazni a szabályokat!!!
      Mi lenne ha a sok idióta okoskodó felfogná végre: JOBBRÓL ELŐZNI VESZÉLYES!!!!!! Miért??? Ha valakinek egy csöpp esze van és közlekedés közben megfigyeli magát és a többi közlekedőt (ne szűkítsük kizárólag személyautókra!!) hamar rájön…. A jogalkotónak sikerült – az értetleneknek még nem.

  25. Robert írta:

    Elég egyértelmű a helyzet. Mivel a rendőr szabályt sért (jobbra tartási kötelezettség be nem tartása), ezért simán el lehet mellette menni jobbról. (Maximum majd beperel.) Ugyanolyan helyzet ez, mint amikor valaki úgy parkol, hogy csak úgy lehet kikerülni, ha az ember záróvonalat sért. Ilyenkor se áll le nyilván a teljes forgalom a környéken, hanem megszegjük a szabályt.

    • Soma írta:

      És aki megállni tilos táblánál áll, mert dugó van?
      Vannak olyan helyzetek, amikor a jelenlegi KRESZ-t szinte meg kell szegni, mert másképp nem oldható meg a helyzet. De persze körültekintéssel kell mindezt tenni.

      • Pető Attila írta:

        A megállni tilos csak azt tiltja, hogy a forgalmat ne hagyd el. A dugóban forgalmi okból állsz, erre a tilalom nem vonatkozik.

  26. István írta:

    Fordítsuk meg a dolgot: külső sávban mennek az autók ( legalább 50-en ) szabályosan ( követési távolság ) mondjuk 110 -el autópályán ahol a megengedett sebesség 130 Km/h , utoléri őket egy rendőrautó aki 130-al előz ( teljesen szabályosan) a belső sávban megelőz 49 autót az 50-ből majd fékez és 80 km/h halad tovább a belső sávban ( szabálytalanul külső sávba való besorolás nélkül mint a filmen is) , innentől kezdve az a 49 aki nem nyom satuféket és csökkenti le a sebességét a rendőr sebességére és az addigi tempójában halad tovább az mind szabálysértést követ el azzal a puszta ténnyel , hogy betartja a kreszt ( külső sávban való haladás és megengedett sebesség nem túllépése )
    Amennyiben ez így van és a rendőr végig bírságolhat 49 autót akkor kérem sz.r van a palacsintában….

  27. koviapa írta:

    Tisztelt Pető Attila!

    Mi a helyzet olyankor, amikor például az M0 autóúton több helyen is több száz méter hosszan kanyarodó sáv van. A belső sávban haladnak a gyorsabb autósok, a külső sáv tele van lassan haladó teherautókkal, kamionokkal. A lekanyarodni szándékozók gyorsabban haladnak a sávjukban, mint a külső sávban cammogó teherautók. Ez jobbról előzésnek számít, vagy sem. Szabálytalan, vagy sem? El lehet haladni a sor mellett, vagy sem?

    • Pető Attila írta:

      A forgalmi sávokban közlekedők esetében beszélünk előzésről. Kanyarodó sávban közlekedő besorolást hajt végre, ezért nem tekintjük a helyzetet előzésnek. Mint ahogy a kerékpársáv esetében sem beszélünk előzésről.

  28. Terézke írta:

    Most, hogy megjöttek az új csodamasinák a rendőröknek, hamarosan büszkélkedni fognak a fiúk, hogy mennyi pénzt szedtek be a büntetésekből még lehet, hogy statisztika is lesz. Én egyszer már egy olyan kimutatást szeretnék látni, hogy hány rendőr és milyen idegen nyelven adott segítséget, útmutatást a külföldieknek, vagy ne adj’ isten magyaroknak!

  29. Tomee írta:

    Pető Attilához szeretnék egy kérdést intézni:
    Mi a megfelelő magatartás olyan esetben, amikor a szabálysértés semmilyen módon nem kerülhető el amiatt, mert egy másik közlekedő szabálytalankodik? Véleményem szerint, ebben az esetben a baleset elkerülése érdekében, törekedni kell arra, hogy a lehető leghamarabb kikerüljünk a balesetveszélyes szituációból, még akkor is, ha ehhez nekünk is szabálytalankodnunk kell.
    Pl: ha a fenti esetben a szabályt akarom követni, akkor a rendőrautót nem előzhetem meg jobbról, így folyamatosan a külső sávban kell haladnom, maximum azzal a sebességgel amivel ő is halad. És tételezzük fel, olyan útszakaszra érünk, ahol a megengedett minimumot az általunk tartott sebesség nem éri el. Ebben az esetben, ha gyorsítok a megengedett minimum sebességre, akkor szabálytalanul előzök, ha viszont nem, akkor nem tartom a minimum sebességet.
    Ezt csak azért írom, mert szerintem, a jobbról előzés tilalmának is van ésszerű határa. Ha úgy ítélem meg, hogy az indokolatlan lassú haladás, ráadásul úgy, hogy az mindkét sávot elfoglalja balesetveszélyes, akkor sem előzhetem meg a szabálytalanul haladó autót?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Pető Attila írta:

      Én is leelőztem volna jobbról ezt a rendőrautót, ha van felvételem az esetről. Hiszen az indokolatlan lassú haladás, a jobbra nem tartás mind, mind szintén szabálytalanság.
      Ha megállít és megbüntet, akkor a fellebbezésben leírtam volna az esetet, és én is arra hivatkoztam volna, hogy már veszélyeztette a közlekedést.

      De ha jobbról előzés közben a rendőr kisorol és ütközünk, és az eset bíróságon köt ki, akkor lehet hogy felelősségre vonnának jobbról történő előzés miatt, a rendőrt meg a többi szabálysértés okán.
      Ez egyébként bőven elég a biztosítónak, hogy ne fizesse ki a káromat…

  30. Én írta:

    ‘Tehát valóban a jobbról történő előzés ez esetben szabálytalan az autópályán! (Lakott területen belül több sávos úton már más a helyzet!)’
    Baromság.
    Ha megyek a saját sávomban (az üres külsőben), és anélkül, hogy irányt kellene változtatnom (de legalábbis nem közvetlenül mögötte váltva sávot), elhaladok mellette, akkor **szó sincs semmiféle előzésről**, hanem a Kresz 36. § (4)-ben foglaltak szerint járok el: “Az ilyen módon haladó jármű mellett … fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni”
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM#pr1073

    ‘A gondolat második része arra utal, hogy amikor kialakul a párhuzamos közlekedés’
    Ez is baromság.
    Sehol, ismétlem, ***SEHOL*** nem szerepel ilyen kikötés a Kreszben!
    Ha fel vannak festve a sávok, akkor a párhuzamos közlekedés szabályait KELL alkalmazni. Punktum. Ha egyedül vagy az úton, akkor is!

    • Pető Attila írta:

      Értem én az érzelmi megnyilvánulásokat, és osztom én is, hogy nem biztos, hogy a legtökéletesebb a 75-ben íródott magyar KRESZ, de ettől még jelenleg a bíróságon ezen paragrafusok alapján döntenek!

      Az előzés és irányváltoztatás két külön dolog, amely valóban többször együtt jár, de nem mindig.
      Irányváltoztatás nélkül is tudunk előzni, például a villamost, amelyik az úttest közepén halad. Ahogy írja is a KRESZ ebben az esetben csak jobbról előzhetünk.
      vagy amikor folyamatosan több járművet előzünk végig például az autópályán, az is végig előzés! Ahogy tanítjuk, ebben az esetben az előzés feltételeit valamennyi közlekedő esetében biztosítani kell.
      Az általad idézett paragrafusnak kár volt az elejét lehagyni. Így pontos a szabály:

      “Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett – a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával – fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.”

      Tehát ez az elhaladási lehetőség lakott területen belül érvényes, ahol bizonyos járműveknek még a jobbratartást sem kell betartani, ezért jogszerűen haladnak a belső sávban

      A kialakult párhuzamos közlekedésről:
      A KRESz fogalommeghatározásánál ez áll:
      “Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.”

      Az általad is idézett 36.§.-ban pedig minden pontnál a következő: szerepel:
      “Párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten…”

      Tehát nem ugyanaz a párhuzamos közlekedésre alkalmas út, és a párhuzamos közlekedés. Ez utóbbiról akkor beszélhetünk, ha – idézek a KRESZ-hez fűzött jogi értelmezésből -, “a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávban összefüggő járműoszlop ala-kult ki (…) és valamelyik fogalmi sávban az oszlopban haladó járművek gyorsabban haladnak, mint a másik oszlopban lévő járművek”

      Punktum! Hidd el, így van, 27 éve oktatom…
      🙂

      • Ákos írta:

        Értem, hogy valaki ezt oktatja, de ettől még nem biztos, hogy igaza is van. Már elnézést kérek, de többször ez a végső érv itt és ezt ilyen formában nem tudom elfogadni. 🙂

        A villamos többnyire nem tud jobbra tartani/kitérni, ergo kénytelen vagyok “előzni”, mivel az előzésnek kitüntetett szerepe van (előzés megkezdése előtt nekem kell meggyőződni, hogy biztonságosan végre tudom hajtani). Az elhaladás annyiban más, hogy párhuzamos közlekedés esetén elhaladáskor a sávot váltónak kell meggyőződnie, hogy irányt változtathat-e. Városi közlekedésben sem vagyok köteles “kiengedni” a belső sávból kifelé tartó járművet bármi áron.
        Az előzés meg arról szól, hogy irányt váltok, azért, hogy elhaladjak mellette. Ha alapvetően nem az elhaladás miatt változtatok irányt, hanem azért, mert szabályos szeretnék lenni, onnantól nem előzés a helyzet. A párhuzamos közlekedés pedig 2 autó esetén is fennállhat, pontosan azért, mert a kresz nem definiálja (itt ráadásul a külső sávban a képen is van 2 autó, ami már sor!:)).
        Ezért a megoldás, hogy kisorolok, haladok mögötte kicsit, hogy észlelni tudjon, majd ezek után (biztonságosan!) elhaladok mellette. (Tehát nem kivágok, majd padlógázon elfüstölök, mert akkor tuti a bünti.)

        Továbbra is szerintem. 🙂

        • Pető Attila írta:

          Tényleg nem akarok végső érveket felhozni, és hangsúlyozom, megértem a kérdőjeleket is. Én magam is sok szabály életszerűségével nem értek egyet…
          De ettől még a szabályban ezek a fogalmak így kerültek rögzítésre.
          A tanítás során elég sok jogi esetet is feldolgozunk, és ezekben a jogászok a KRESZ-ben rögzített feltételeket veszik csak figyelembe.
          A KRESZ-ben pedig megkérdőjelezhetetlenül szerepel az a gondolat, hogy előzésről akkor beszélünk, amikor járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladunk…

          Nyilván ennek a jogi megközelítésnek akkor van jelentősége, amikor az előzés szabályait vesszük górcső alá.
          Ha nem előzés, az a helyzet, amit említesz, akkor sem az előzés feltételeit, sem a tilalmait nem kell figyelembe venni?!
          Nem szükséges például megfelelő oldaltávolság? Vagy egy vasúti átjárónál elhaladhatunk egy másik jármű mellett másik sávban, úgy hogy közben nem tudunk meggyőződni a vonat esetleges érkezéséről?
          Ezen szabályokra is figyelemmel kell lenni, és gondolom anno a szabály alkotók ezeket is mérlegelték….

  31. Joe bácsi írta:

    Szerintem azért sem lehet ezt a helyzetet előzésnek nevezni, mert a KRESZ 34. §(1) e) pontja szerint: “34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha [..] e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.” . Itt erről nincs szó, mert nem akarna visszatérni a belső sávba a rendőr kocsi elé. Tehát ez nem minősül előzésnek. Szerintem!

    • Pető Attila írta:

      Amit említesz, az az előzésnek egy olyan feltétele, amelynek meglétekor biztosan végrehajtható a művelet. De ez nem jelenti azt, hogy vissza is szükséges sorolni.
      Gondolj bele, hogy az előzés első feltétele az, hogy az előzés a szemből érkező forgalmat ne zavarja. Autópályán biztos hogy nincs ilyen, mert nincs is szemebjövő forgalom. De ettől még – balról is, jobbról is – előzésről van szó!

  32. salitis írta:

    Ha én a 3 sávos M7-esen a külsőben 130-cal szabályosan haladok, de utolérek a középső sávban egy magát ott jól érző, de 100-al haladót, akkor váltsak 2x sávot, menjek át a bal oldalára, majd az előzés után ismét 2 sávváltással menjek vissza jobb szélre??? Nem marhaság ez? És pláne: nem veszélyes jobbra-balra szambázni az autópályán?

    • Pető Attila írta:

      Ez így jó, de ehhez kellene egy olyan szabály a KRESZ-ben, hogy előzni jobbról is balról is szabad.
      Jelen pillanatban azonban az áll, hogy “Az előzést balról kell végrehajtani.”

      • Én írta:

        Ha ő a 3 sávos M7-esen a külsőben 130-cal szabályosan halad, de utolér a középső sávban egy magát ott jól érző, de 100-al haladót, az miért kívánna más cselekvést, mint ha nem lenne ott a magát jól érző? Legfeljebb némi plusz figyelmet, semmi mást.
        Halad a megengedett sebességgel a sávjában, teljesen szabályosan. Akár van andalgó hülye a belsőben, akár nincs.
        Előzésről pedig egy pillanatig sem beszélhetünk.

        • Pető Attila írta:

          Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy lehet, hogy nem megfelelő a szabályozás, de jelen pillanatban a bírósági eljárásokban a jobbról elhaladást előzésnek minősítik.
          Még a Rezesova perben is súlyosbító körülményként vették figyelembe autópályán a jobbról történő előzést…

  33. Én írta:

    Hetet-havat összehordasz.

    ‘a bíróságon ezen paragrafusok alapján döntenek’
    Csakhogy a paragrafusokban nem az van, amit mondasz.

    ‘Az előzés és irányváltoztatás két külön dolog, amely valóban többször együtt jár, de nem mindig.
    Irányváltoztatás nélkül is tudunk előzni, például a villamost, amelyik az úttest közepén halad. Ahogy írja is a KRESZ ebben az esetben csak jobbról előzhetünk.’
    Aha. Pl. akkor, amikor rá szabad hajtani a sínekre, és úgy érem utol a villamost a saját “nyomán”.
    De ha én eleve a másik sávban megyek, az mitől lenne előzés, és nem “elhaladás”?

    ‘vagy amikor folyamatosan több járművet előzünk végig például az autópályán, az is végig előzés!’
    Hogyne. Ha utoléred a sort, **irányt váltasz**, megelőzöd őket, aztán **visszamész** a külsőbe. **Ez** előzés.
    Ha **folyamatosan** a másik sávban mész (akár szabályosan, mert a külső tele van, akár szabálytalanul, mert csak lusta vagy kimenni), akkor viszont nincs előzés, hanem “elhaladás” van.
    Ha nem így lenne, akkor egyáltalán mi lenne az a manőver, ami *nem* előzés?

    ‘Az általad idézett paragrafusnak kár volt az elejét lehagyni.’
    Nem volt kár, ugyanis az adott kérdésben teljesen érdektelen.

    ‘ Így pontos a szabály: … ez az elhaladási lehetőség lakott területen belül érvényes, ahol bizonyos járműveknek még a jobbratartást sem kell betartani, ezért jogszerűen haladnak a belső sávban’
    Még mindig baromság.
    Ez mindössze azt jelenti, hogy ez a szituáció *csak lakott területen* alakulhat ki **szabályosan**. Ha máshol alakul ki (mint a szóban forgó rendőrkocsinál), akkor valaki **szabálytalan**, de ettől még a szituáció **NEM** változik: a belső sávban lassabban haladó mellett fokozott óvatossággal el szabad haladni. **Erről** szól a második mondat.

    ‘A kialakult párhuzamos közlekedésről:’
    … a KRESz-ben **szó sincs**. Próbáld ezt megérteni.
    Minden féle értelmezéseket és magyarázatokat pedig ne keverjünk ide, az ugyanis *nem* jogszabály.

    ‘Tehát nem ugyanaz a párhuzamos közlekedésre alkalmas út, és a párhuzamos közlekedés.’
    Persze, hogy nem ugyanaz. Az egyik egy objektum, a másik pedig a rajta folyó tevékenység.
    A párhuzamos közlekedés szabályait pedig akkor kell alkalmazni, ha az út alkalmas rá, márpedig ez nem lehet kérdéses, ha fel vannak festve a sávok.
    Arról nem is beszélve, hogy az autópálya külön is nevesítve van:
    “37. §
    (2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.”
    Hol látsz itt olyat, hogy a járművek számától vagy a “kialakulástól” függne bármi is? ):o

    ‘Ez utóbbiról akkor beszélhetünk, ha – idézek a KRESZ-hez fűzött jogi értelmezésből -, “a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávban összefüggő járműoszlop ala-kult ki (…) és valamelyik fogalmi sávban az oszlopban haladó járművek gyorsabban haladnak, mint a másik oszlopban lévő járművek’
    Baromság ez is. Miért kellene pl. az egyik sávnak (‘oszlopnak’) gyorsabban haladnia? ):o
    Ha ugyanolyan sebességgel mennek, akkor nem párhuzamos a közlekedés?
    Egyébként pedig *nincs* ilyen hivatalos értelmezése a Kresznek, ez tehát legfeljebb valami publikáció vagy oktatási anyag lehet.

    ‘Punktum! Hidd el, így van, 27 éve oktatom…’
    Elég baj, hogy még mindig rosszul tudod.

    A csapda egyébként ott van, hogy a Kresz leír bizonyos szituációkat, elmondja, hol fordulhatnak elő, és mit kell bennük tenni, de ezek csak a *szabályos* esetek! Ez viszont nem zárja ki, hogy a leírtakhoz hasonló szituáció valamelyik fél *szabálytalansága miatt* jöjjön létre. Ettől azonban a szituációra vonatkozó többi előírás ugyanúgy érvényes marad! Ha pl. egy lassú jármű a tiltás ellenére megy egy úton, az nem jelenti azt, hogy a záróvonal átlepésével is megelőzhető. Attól, hogy a másik gyorsan hajt, még meg kell neki adnom az elsőbbséget. Ugyanígy van itt is: attól, hogy valaki *szabálytalanul* andalog a belső sávban (mert ezt csak lakott területen tehetné meg), a többi teendő nem változik: figyelni, hogy ne legyen baleset, és óvatosan elmenni mellette.

    • Pető Attila írta:

      Akkor, ha jól értem az érvelésed, párhuzamos közlekedés esetében, ha nem történik közvetlenül irányváltoztatás, akkor az sosem előzés, sem balról, sem jobbról.
      Ha pedig nem előzés, akkor az előzéssel kapcsolatos semmilyen meghatározást, feltételeket, tilalmakat, annak akadályoztatását nem kell betartani. Mivel nem előzés.
      Oké, legyen így!..

      • Pető Attila írta:

        Kigyűjtöttem a kérdésednek megfelelőn, hogy a KRESZ többek között mit tekint elhaladásnak:

        “Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. ”

        “Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.”

        “A nyitott kerékpársávot – az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladás ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett.”

        “Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni.”

        széles a paletta….. van itt kitérés, kikerülés és minden egyéb

    • Dredd írta:

      Nagyon sötét vagy!! NE vezess, ha megkérhetlek! Köszi

  34. Peet írta:

    A kérdés még mindig pl az M1/M7 találkozó esete. Jövök a hetesen Pest felé a belsőben 100-zal. Valaki pedig az egyesen a külsőben 80-nal. Vészfékezzek, és kerüljem/haladjam/előzzem balról?

  35. wawe írta:

    Pető Attila szerint :
    ” ha kialakul a párhuzamos közlekedés , azaz sűrű tömött sorokban közlekednek egymás mellett a járművek”

    “párhuzamos közlekedésről csak akkor beszélünk, ha telítettek a sávok”

    “amikor kialakul a párhuzamos közlekedés, azaz a sávokban folyamatosan járművek haladnak ”

    Mi van ???? Ekkora baromságot még életemben nem hallottam, tipikus esete a “belemagyarázásnak”.

    Pető Attila szerint, ha nem teljesülnek a fent leírtak, akkor csak “gyér forgalomban közlekednek járművek többsávos úton”.
    E logikát követve tehát “gyér forgalomban” csak úgy simán közlekedünk pl. az autópályán is, s csak akkor kell a
    tarsolyunkból előhúzni a párhuzamos közlekedésre vonatkozó ismereteinket, s azokat alkalmazni a gyakorlatban,ha a sávok telítődnek , akkor viszont azonnal át kell váltanunk a “sima” közlekedésről a párhuzamosra. És vajon mikor telített egy sáv ? Öt jámű egymás után már ezt jelenti ? Vagy csak nyolc ? Esetéleg csak akkor telített, ha már se az elejét sem a végét sem látni a sornak ?

    A jogszabály ugyan használja az “összefüggő járműoszlop” kifejezést, csak épp nem a párhuzamos közlekedés definíciójaként .

    Konkrétan :
    36.§ (5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakulnak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.

    Ez nagyon nem azt jelenti, hogy akkor valósul meg a párhuzamos közlekedés, ha tömött sorok vannak.

    Ami tény :
    az autópályán a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni ( függetlenül az ott haladó járművek számától),
    párhuzamos közlekedés esetén pedig nem minősül előzésnek a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó
    járművek egymás melletti elhaladása.
    Itt pedig a hangsúly a FOLYAMATOS kifejezésen van , mint azt már valaki leírta itt . S ez a folyamatosság itt nem a járművek sokaságát jelenti.

    Sokszor elhangzott itt az “utolérni” kifejezés is, de valamit tisztázni kéne : az előttem haladót lehet utolérni, nem pedig a MELLETTEM haladót. A mellettem haladóval max. egyvonalba érhetek ( folyamatosan haladásom eredményeként).

    • Pető Attila írta:

      Félreértés ne essék, én nem akarok erről a témáról vitatkozni, nem akarok kekeckedni, én csak azt írtam le, amit az elmúlt években tanítottam, amit tanítottunk, ami a tankönyvekben, értelmezésekben szerepelt.
      Elképzelhető, az is, hogy ezek hibás gondolatok, de nyilván ezt nem kettőnknek kell eldönteni.
      Ismert dolog, hogy a jogszabályokat így is, úgy is fel lehet fogni, a jogszabály alkotójának felelőssége, hogy a nem egyértelmű esetekben meghatározza a szándékot, hogy egy egy paragrafus mit akar kifejezni.
      Persze nem jó dolog, hogy nem minden egyértelmű, de nem tökéletesek azok sem, akik ezeket írják.

      Idézek a “KRESZ értelmezése a joggyakorlatban” című kiadványból, amely szintén csak egy értelmezés, de jelen pillanatban a bíróságon a bírák is ebből merítenek. Lásd a Rezesova ügyet:

      “Előzés
      A meghatározás kijelöli azoknak a forgalmi műveleteknek a körét, amelyekre az előzés szabályai vonatkoznak. A 34. §-ban írt szabályokat kell alkalmazni, ha a forgalomban azonos irányba közlekedő járművek közül az egyik, a köztük lévő sebességkülönbség miatt elhalad a másik mellett, kivéve, ha erre kialakult párhuzamos közlekedésben kerül sor, ahol az egyes forgalmi sávokban folyamatosan közlekedő járművek – az ott haladók közötti sebességkülönbség miatt – haladnak el egymás mellett.”

      Nem tudom, hogy kéretlen kritikusomnak milyen rálátása van a szabályok értelmezésére – a “baromságozás” mellett erre még nem kaptunk választ, bár talán még ez is kiderül egyszer -, de én nem tartom túl oktondi dolognak azt, hogy a tanítás során sokkal inkább a jogértelmezők szövegét használom fel…

      • wawe írta:

        Tisztelt Pető Attila,

        pontosan az a baj, hogy a valamikor valaki által leírt értelmezések mentén haladnak mind a mai napig, nem pedig a jogszabály alapján.
        Az ön által idézett szöveg csak megerősít abban, amit az előbb leírtam .
        ( Egyebekben azt gondolom, jelen esetben nem a legszerencsésebb példa a Rezesova-ügy…)

      • Ő írta:

        ‘Akkor, ha jól értem az érvelésed, párhuzamos közlekedés esetében, ha nem történik közvetlenül irányváltoztatás, akkor az sosem előzés, sem balról, sem jobbról.’
        Na, csakhogy sikerült.
        Elég régóta le van írva a Kreszben, teljesen konkrétan. Ha már oktatod, illene tudni.

        ‘A 34. §-ban írt szabályokat kell alkalmazni, ha a forgalomban azonos irányba közlekedő járművek közül az egyik, a köztük lévő sebességkülönbség miatt elhalad a másik mellett, kivéve, ha erre kialakult párhuzamos közlekedésben kerül sor, ahol az egyes forgalmi sávokban folyamatosan közlekedő járművek – az ott haladók közötti sebességkülönbség miatt – haladnak el egymás mellett.’
        Ezzel megint csak az a baj, hogy **éppen az ellenkőzéjét igazolja** az álláspontodnak.
        1. Autópályán *deklaráltan* – de tkp. minden úton, ahol a több sáv jelölve van – párhuzamos közlekedés **VAN**. *Érdektelen* a járművek száma és a forgalom sűrűsége.
        2. A Rezesova-ügyben az előzés szabályait legfeljebb az áldozatnak kellett (volna?) alkalmaznia, mert ő volt az, akinek – “a köztük lévő sebességkülönbség miatt” – át kellett mennie a másik sávba, hogy megelőzhesse a kamiont. A vádlott viszont már régóta a másik sávban jött, tehát – ahogy nagyon helyesen idézted, ám értelmezni már rohadtul nem tudtad – ő éppen a **kivétel**, akire **nem** vonatkozik az a szabály (mert **nem azt a manővert** csinálja).

        ‘a “baromságozás” mellett erre még nem kaptunk választ’
        A pontos jogszabályi hivatkozások nem tűntek fel, amikkel szemben csak valami ezeréves tankönyv kitalált, teljesen ésszerűtlen agymenéseit tudod felhozni?

      • Pető Attila írta:

        Jó, jó nem szégyen tanulni, okulva a hozzászólásodból ezentúl megpróbálom másképpen értelmezni én is.
        Megköszönöm viszont, ha segítesz!
        Mert ennél a mondatnál a logikád alapján elakadtam:

        “Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ”

        Miért írja azt (nem ezeréves tankönyv, hanem KRESZ 36.§: 2.), hogy “a vezető több járművet kíván előzni”, ha ez így nem előzés?

        • wawe írta:

          Talán azért, mert ha a vezető a külső sávban haladva utoléri a sort, irányt változtat (sávot vált), előzésbe kezd a belső sávban. Arról szól a dolog, hogy ebben az esetben a járműnek nem kell minden egyes elkerült jármű után visszatérnie a külső sávba, hanem folyamatosan végrehajthatja a manővert.

  36. TBlocker írta:

    Tisztelt Pető Attila,
    A rendőr szabálytalan volt meg visszaélt a “hatalmával”. Ez eddig biztos.
    Remélem viszont, hogy Lajos megussza a videot amit beküldött mert abbol egyértelmüen kiderül, hogy nem tartotta be a követési távolságot, sem ő sem a BMW vezetője (e sorokat nem a rendör írja 😉 ) A video-n látható követési távolság még 50 km/h sebességnél is veszélyesnek minősülne. Feltünt mert éppen a napokban kaptam a burgenlandi hatóságoktól egy 7 hónapra visszamenőleg szóló büntetést (sicc) , ami nagyjából úgy szól: …”az Ön követési távolsága 0,66ms ami a sebessége függvényében 0,80ms kellene legyen”…”köszönjük a közremüködést”…45 euro.
    Na, szóval sok szerencsét Lajosnak. (azért ez itt mégsem Ausztria :))

    • Pető Attila írta:

      Bár a vezetéstechnikai tanácsokban az szerepel, hogy ilyen sebességnél érdemes legalább 2 másodpercnyi követési távolságot tartani, a KRESZ-ben nincs olyan meghatározás, mint Ausztriában.

      “Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.”

      Ez alapján szerintem nem lehet azért büntetni, mert szemre valaki túl közel ment a másikhoz. Hiszen bizonyíthatatlan, hogy meg tudott volna állni, vagy sem.

  37. JC írta:

    Majdnem minden hozzászólást elolvasva még mindig van kérdésem. Tehát akkor a következőt írja elő a jogszabály?
    Haladok 130 km/h-val a külső (jobb) sávban az autópályán már fél órája, sehol senki. Egyszer csak látom, hogy a belső (bal) sávban valaki 90-nel gurul. Ekkor nem tehetek mást, mint leveszem a tempóm az övére, és maradva a sávomban kicsit mögötte, vagy mellette haladok tovább? Majd mikor mindkét sávban felgyülemlett 10-20 autó, akkor az már párhuzamos közlekedés, és a külső sáv szép lassan elhaladhat a belső sáv mellett (megelőzheti)?

    Az sem tiszta nekem, hogy mi értelme van felhozni azt, hogy a belső sávban közlekedő megszegi a szabályt? Talán benne van a KRESZ-ben, hogy ha szabályszegővel találkozunk, akkor mi is megszeghetjük, hogy elkerüljük? Ha nem, akkor semmi értelme azzal foglalkozni, hogy a belső sávban haladó szabálytalan, mert ez semmi megoldást nem ad nekünk a helyzetre. Nem kötözködni akarok, csak pl. a belül haladó rendőrautó esetében úgy tűnik, az emberek azért érzik jogosnak a jobbról előzést, mert a rendőr szabálytalan, holott az nem befolyásolja a ránk vonatkozó szabályokat, nem?

    • Pető Attila írta:

      Való igaz, a szabálytalanság nem lehet mentség…
      Például áll valaki az úton szabálytalanul, ott ahol egyébként záróvonal van.
      Ki ne lépné át, hogy tovább tudjon menni?
      Ennek ellenére, ha ebből baleset van, ha épp elcsíp a rendőr, akkor a magam szabálytalansága okán kell felelnem.
      Ugyanígy van az előzésnél is. A bíróságon abból a meghatározásból fognak kiindulni, hogy a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás az előzés. És csak ezután fogják azt mérlegelni, hogy az adott eset valóban előzés, vagy a mondat folytatásában leírt párhuzamos közlekedés miatt nem az.

      Amit én próbálok sulykolni, bár a hozzászólásokat elnézve nem túl nagy sikerrel, hogy ha adott egy kétsávos út, akkor nem minősülhet ugyanannak a helyzetnek, ha:
      – egyedül közlekedek ott
      – ha a jobb szélső sávban utolérek egy (vagy több) másikat, behajtok a belső sávba, elmegyek mellettük, majd visszasorolok
      – ha a belső sávban haladó mellé érek a külső sávban elhaladok mellette,
      – ha mindkét sáv telített, és folyamatosan haladnak egymás mellett a járművek, hol az egyik sáv gyorsabban, hol a másik.

      Ez négy különböző szituáció, amiknek a megoldását, meghatározását a KRESZ-ben meg kell tudni találni.
      Az első biztos nem minősülnek előzésnek.
      A második szerintem előzés, hiszen a szabály rá is erősít, hogy a “vezető több járművet kíván megelőzni”.
      A vitatott a harmadik és negyedik eset. De annyit jól lehet érzékelni, hogy két helyzet nem ugyanaz!

  38. don gatto írta:

    Alapvetően probléma, hogy sokan azért okoskodnak, mert nem fogják fel, hogy hiába szeretnének a saját KRESZ-értelmezésük szerint közlekedni, attól még a különböző, vitatott szituációk rendőrök általi megitélése és az évtizedek alatt kialakult bírói gyakorlat a mérvadó, amit valószínűleg jobban átlát és ismer olyasvalaki, aki hivatásszerűen foglalkozik a témával (pl. oktatja).

    Tehát az előzés, mint olyan, nem lehet vita tárgya. Definiálva van, kész. Vagy megérti ezt valaki, vagy nem. Én is utálom ezeket a meghatározásokat, joggyakorlatot, szabályértelmezést, de egyszerűen nincs már lehetőségünk, mint tudomásul venni és ezek szerint közlekedni.

    Ha elmész (nem mész, mert szabálytalan) a külsőben a belsőben lassúzó mellett = előzés (kivéve párh.közl./telített sávok esetén). Ha villamos mellett mész el jobbról = előzés. Ha a belsőben a megengetett sebességel elmész 8 kamion mellett = előzés. …

    • Dredd írta:

      Végre egy értelmes hozzászólás!!! Köszönöm! – nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de kis hazánkban a közlekedési “kultúra” azért olyan amilyen, mert az utakon is kb ez az arány az értelmes és a többiek között mint itt a hozzászólók között! Don Gatto: jó lenne ha többen lennénk, jelentősen javulnának a baleseti statisztikák

    • István írta:

      Végig olvastam az egész fórumot, pár megjegyzésem lenne, és nem kukacoskodásból.
      Több ízben tapasztaltam M1, hogy a belsőben mennek 100-al. Ha én szabályos vagyok, és előzés után visszaállok, vissza tudok állni a külsőbe, és ott mondjuk 3km-en keresztül tudok folyamatosan haladni, a belsőben meg feltorlódott a kocsisor az említett delikvens miatt, akkor kialakult a párhuzamos közlekedésre a helyzet? Ugyan csak a belsőben van 3-10 autó a külső teljesen üres.
      A másik dolog, ha a belsőben haladó autó vezetője szerint kialakult a párhuzamos közlekedés az autópályán, főleg ha rendőr is (mert ő tudja) akkor szerintem is kialakult, a jogszabály nem határoz meg db számot, hogy mikor alakult ki.

      Amit Attila írt, ha melléérek és rám rántja a kormányt, a bíróságon azt mondom, hogy mellette haladtam vagy ő jött mellém, ha nincs felvétel nem látszik.

      Ez nem azt jelenti, hogy a KRESZT nem tartanám be, csak annyit, hogy mint minden törvényt lehet több féle képpen értelmezni. Természetesen inkább figyeljünk egymásra, hogy mindenki hazaérjen.

      Erről eszembe jut egy kiírás, már nem tudom hol olvastam:
      Aki tőlem lassabb az egy töketlen b.rom, aki gyorsabban az meg egy közveszélyes á.at.
      Kis odafigyeléssel minden megoldható, tőlem is vannak gyorsabbak (had menjenek) és vannak lassabbak is ott viszont én szeretnék haladni.

      Ettől sokkal nagyobb probléma (szerintem) az mikor a kamion mögül index nélkül kimegy valaki 100m-re meg hön a belsőben 130-al ott 50 a különbség, és nagyon jó, ha van 100 m-er, mert volt olyan esetem, hogy száraz nyári úton dolgozott az ABS ilyen esetbe.

  39. Balageking írta:

    Kedves Pető Attila!

    – ebből:

    ” 2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.”

    – nem ez következik (ahogy ezt felvázoltad):

    ” Ebből az következik, hogy autópályán, ha kialakul a párhuzamos közlekedés, például vasárnap este Balaton felől megérkeznek az autók Budapest határához, és innen már csak lépésben, sűrű tömött sorokban közlekednek tovább, a belső sávban folyamatosan is haladhatnak járművek.”

    – hanem az, hogy sűrű forgalom esetén azok a járművek akik folyamatosan nem vehetik igénybe a belső sávot mégis engedélyt kapnak további feltételek mellett. (nem feltétlen az autópályán!)

    Szeretném ha belinkelnéd azt a kresz jogszabályt, ami azt mondja ki hogy párhuzamos közlekedés csak sűrű forgalom mellett értendő, és azt hogy egy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton két járgány egyirányú közlekedése nem párhuzamos közlekedés…

    Én ezekről tudok:

    37. §
    2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

    III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak:
    c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

    Ezért a kezdetben említett szituációban NEM beszélhetünk semmilyen előzésről.

    Véleményem szerint elhaladhat a fentiekben szabálytalanul haladó rendőrautó mellett, ha az nem használ megkülönböztető jelzést.

  40. Nefarian írta:

    Tisztelt Pető Attila,

    a fentiekben leírt helyzetben van egy logikai bukfenc.
    Ha ugyanis az autópályán a belső sávban lassan halad egy rendőrautó (vagy igazából mindegy, hogy milyen autó), én pedig odaérek mellé a külső sávban, sajnos, BÁRMIT is teszek, az szabálytalan lesz.

    Indoklom:
    1. ha elhaladok mellette, az az Ön KRESZ-értelmezésében előzés, amit viszont nem hajthatok végre jobbról.
    2. ha felveszem az ő tempóját a saját sávomban, szabályt szegek, mert indokolatlanul lassan haladok.
    3. ha besorolok mögé, és jelzem az előzési szándékomat (amit ő le fog sz*rni), akkor megint szabályt szegek, mert egyrészt nem használhatom a belső sávot csak előzés céljára (amit nem tudok kivitelezni), másrészt, megszegem a jobbra tartási kötelezettségemet.
    4. balról meg nem tudom megelőzni, mert ott a korlát. Sakk-matt.

    Ezek szerint, egy ilyen esetben a rendőrök MINDENKIT megbüntethetnek. Aki elmegy mellettük, jobbról előzésért, aki besorol mögéjük, az jobbra tartási kötelezettség megszegéséért, aki meg felveszi a tempójuk a saját sávjában, azt meg azért, mert indokolatlanul halad lassan.

    Remélem, rendőrök ezt nem olvassák, mert most adtam nekik a tuti tippet… 🙂

    • Pető Attila írta:

      Jogos az érvelés, de akkor van ennél egyszerűbb eset is. Oda kell állni rendőrautóval, ahol záróvonal van. Mivel a záróvonalat nem szabad átlépni – maga a jogszabály erre nem ad lehetőséget -,aki elmegy mellette máris szankcionálható…
      Úgy gondolom, hogy a KRESZ főszabálya alkalmazható minden hasonló esetre. Azaz minden szabályt üt az a feltétel, hogy a közlekedésben biztonságosan szabad csak részt venni. Márpedig egy másik jármű szabálytalankodása kapcsán sok olyan helyzet adódhat, amit meg kell oldani, mert a rendőrautó mellett, mögött feltornyosuló sor előbb utóbb balesetveszélyes helyzetet fog létrehozni.
      Más kérdés, hogy ha a rendőr egy ilyen helyzetben mégis intézkedik, akkor a fenti gondolatmenetet csak jogi eljárásban lehet érvényesíteni.

      • Dredd írta:

        Tisztelt Pető Attila!

        Lenne konstruktív javaslatom: a fenti hozzászólók tökéletesen reprezentálják miért is tapasztalható az utakon a közlekedési kultúra hiánya, ezért javaslom
        1. az oktatás valamint vizsgáztatás szigorítását!
        2. kötelező alkalmassági vizsga bevezetését (min PÁV III)
        3. legalább 3 évente kötelező KRESZ vizsga bevezetését – aki nem felel meg attól sikeres vizsga letételéig a jogosítványt minden kategóriára bevonni!

        úgy vélem a baleseti statisztikák a fentiek bevezetésével jelentősen javulnának
        (tudom mindez utópia, mert senkinek nem fűződik anyagi érdeke a fentiek bevezetéséhez, az emberélet pedig nem elég drága)

        • Dredd írta:

          Pici kiegészítés mi inspirálta a fenti gondolatmenetet:
          Tapasztalataim szerint közeltíő “sacc” alapján (tehát nem egzakt mérési eredményről vagy vizsgálatról van szó) a közlekedők kb 60%-a NINCS tisztában a KRESZ-ben leírtakkal, és/vagy alkalmazni végképp nem tudja!!!! Ez rendkívül balesetveszélyesnek tartom. A rendőri hozzáállást a közlekedéshez és a közlekedésbiztonsághoz egyenesen FELHÁBORÍTÓ-nak!!!

  41. malvin írta:

    Kérdeznék egy alap dolgot:
    Mi manapság a “párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest”?
    Mert az, hogy “…amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van…” nem igazán definíció, és a ma hatályos KRESZ-ben nem találom.

    Ha jól emlékszem, az 1972-esben (én még ezt tamultam!) az volt, hogy vagy fel van festve, vagy legalább 2×2.5m.

    • Pető Attila írta:

      A KRESZ fogalommeghatározásában ez áll:

      “Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű – akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt – része.”

      A forgalomszervezési szabályzásban szerepel az, hogy:
      “Egy forgalmi sávnak általában legalább 3 méter szélesnek kell lennie. Ha a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel jelölik, ez esetben a forgalmi sáv szélessége 3 méternél kevesebb is lehet. “

      • malvin írta:

        Köszi! Kissé bonyolultan definiálja a mai KRESZ, de nagyjából ugyan az, mint amit én tanultam: vagy fel van festve, vagy 2x3m.

        És akkor egy, a témához kapcsolódó történet:
        az 1970-es évek, Kőbányai út (a Népliget mellett), párhuzamos közlekedésre alkalmas (ma már a sávok is fel vannak festve, akkoriban még nem voltak). A vasúti felüljáró előtt egy előzni tilos tábla (ma már nincs!).
        Rendőrautó a jobb szélén megy max. 40-el (akkor még 60 volt a megengedett sebesség). Én friss KRESZ tudással (vagy nem tudással?!): “hát itt ugyebár párhuzamos közlekedés van, ezért simán elmehetek mellette”. Na erre “feléled”, elémvág, és lemeszel. És hiába próbáltam hivatkozni a párhuzamos közlekedésre, megbüntetett kemény 50 Ft.-ra.

  42. Jani írta:

    tfh mentő külső sávban halad 120-130-al (ingadozva), én 130-al fixen utolérem. fel kellene vennem és így mindenkinek az ő 120-130-as ritmusát (ezzel torlódást okozva, amíg le nem hajt), vagy kellő körültekintéssel el lehet mellette haladni/megelőzni a belső sávban?

  43. Krisztián írta:

    Udvozlom onoket! A tegnapi napon voltam forgalmi vizsgazni, az egesz vizsga soran inzultalt idegesitett a vizsgabiztos.. nem voltam neki szimpatikus mint kesobb kiderult, vegre hajtottam egy elozest ami utan megbuktatott a parhuzamos kozlekedes szabalyara hivatkozva, de nem fejtette ki. http://kepfeltoltes.hu/160706/received_680965105384710_www.kepfeltoltes.hu_.jpg a kepen megtekintheto az elozesi pont.. a szeleken parkolo van felfestve elozes celjabol leptem at a szembejovo savba egy kocsi szekrenyt hagyva a biciklis mellett. Az lenne a kerdesem ez szabalytalan elozes volt ? Ha jogtalan volt a bukasom, mit tehetek? Koszonom a segitseget.

    • Pető Attila írta:

      A KRESZ alapján párhuzamos közlekedésre alkalmas úton tilos átlépni a felezővonalat.
      Itt a felezővonal nem záróvonal, hanem szaggatott – hogy pl. meg lehessen fordulni -, de ezt előzés céljából itt nem szabad átlépni.
      Ha ez volt az ok, akkor ez a szabályok alapján jogos.
      Az inzultáló vizsgabiztossal kapcsolatban kérd ki az oktatód tanácsát, biztosan sokat fog tudni segíteni!