Kérdések a közlekedésről

Tisztelt Kresz-Fórum!

Rendszeres hallgatójuk vagyok és nagyon szeretem a műsorukat. Azért is szeretem, mert hiába van lassan 30 éve jogosítványom, be kell látni, mindig tudnak újat és hasznosat mondani.
A kérdéseim:

1. Ha főútvonalon megyek és egy kereszteződésben elkanyarodik a főút, akkor értelemszerűen az egyenesen továbbhaladó mellékútra irányjelezni kell. (Megjegyzem, a műsorban és a köznyelvben is indexelésnek mondják. Amikor mi tanultuk, akkor kifejezetten tiltották az index kifejezést. De ez most mellékes.)
Tehát ha egy T kereszteződésnél a főút balra kanyarodik és egyenesen megy tovább a mellék út (és ezt a tábla is jelzi), akkor a főútról ha letérünk, még ha egyenesen megyünk is, jobbra kell irányjelezni. De miért használ irányjelzőt sok autós, ha marad a főúton, ami balra elkanyarodik? Szerintem ez olyan, mintha az országúton minden kanyarnál az irányjelzőt használnák! Rákérdeztem két tanulóoktatónál és ők sem tudták biztosra megmondani, mi ilyenkor az állásfoglalás. Mindenesetre ők arra tanítják a tanulóvezetőiket, hogy tegyék ki az irányjelzőt, mondván, hadd lássa a többi autós a szándékot.
De ez nekem nem szabályszerű magyarázat. Rosszul tudom, vagy ebben az esetben mi a helyes?

2. A másik kérdésem, hogy szoktam látni olyan autókat, aminek különböző díszvilágítása van. Például alul kék fény világítja meg az alvázat, vagy a szegélyeknél fénycsíkok éktelenkednek. Ezek a plusz fényjelzők nem KRESZ ellenesek? Nem zavaróak? Ez engedélyezett? Mi a határ?

3. Azt szeretném megtudni, hogy milyen utakra lehet fekvőrendőrt elhelyezni? Mert az utca és az út között nyilván azért van némi különbség. Nevezetesen a Százados úton van fekvőrendőr! Érthető a szándék, hiszen ott van egy óvoda és ezzel szeretnék lassításra kötelezni az autósokat. Nincs is ezzel semmi baj. Csak a kérdésem, hogy ezt a KRESZ milyen formában mondja ki, illetve engedélyezi? Az úton is lehet fekvőrendőr?
Vagy ha ezt az önkormányzat úgy ítéli meg, akkor saját hatáskörben engedélyezi?

4. Egy másik kérdésem kifejezetten veszélyhelyzetre figyelmeztet. A XIX. kerületben a Kisfaludy utca és a József Attila utca kereszteződése életveszélyes! A Kisfaludy utca főútvonal! Értelemszerűen a József Attila utca a mellékút. Nos, nagyon nehezen lehet átsurranni a mellékútról, mert az utca másik sarkától már tábla engedélyezi a parkolást. Igen ám, de az ott parkoló autókat nehéz kikerülni, mert szemben már állnak a főútra kanyarodni vágyók, akiktől nem lehet a parkoló autókat kikerülni. Miért nehezíti a KRESZ ebben a veszélyes kereszteződésben az áthaladást? Nagyon sok karambol és koccanás van ebben a kereszteződésben! Sem logika, sem ésszerűség nincs ebben a megoldásban.
Kérem, ha idejük és lehetőségük engedi, legyenek szívesek nézzék meg ezt a helyet!
Válaszukat tisztelettel várom!

1. Talán sokan nem tudják, hogy az “index” szó latinból származik és a mutatóujj megnevezése. Tehát maga a “jelzés” szó ebből származtatható.
A közlekedési köznyelvben pedig az irányjelzés szinonimája lett, bár való igaz, hogy a KRESZ-ben az index szó nem szerepel.

Irányjelzőt használni menet közben akkor kell, amikor az általános egyenes iránytól eltérünk. Mivel az utakat nem vonalzó mellett húzzák, ezért általánosságban elmondhatjuk, hogy ha az úttest szélével vagy a felező vonallal, sávokat elválasztó vonallal párhuzamosan megyünk, akkor nem változtatunk irányt, egyéb esetben viszont igen.

A KRESZ ezt példálózva fel is sorolja:
“Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.)”

És pont ebben a felsorolásban található a főútvonalról történő letérés, amely abban az esetben is irányjelzés köteles, ha a művelet tényleges egyenes haladással jár együtt.

A folytatásban pedig ez áll:
“Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.”

Ebben a részben szerepel, mint többlettájékoztatási lehetőség a kanyarodó főútvonalon történő továbbhaladás.

És hogy miért többlettájékoztatás, és miért érdemes jelezni, annak ellenére, hogy nem kötelező? Erre két magyarázat is van:

– Ha valaki a főútvonalon érkezik és nem jelez, szemben pedig az elsőbbségadás táblánál áll egy jármű, a vezetőben két gondolat merülhet fel. Vagy azért nem jelez, mert a főúton tovább hajt, vagy azért, mert le fog térni róla, de nem tartja be a szabályokat és nem jelez. (ez utóbbi igen gyakran előfordul). Tehát a jelzés így valóban egyértelműsíti a rossz szokásokból adódó félreérthetőséget is.

– A szabály csak a kanyarodó főútvonalra terjed ki, tehát a kanyarodó védett úton irányjelzési kötelezettség áll fenn akkor is, ha továbbhajtunk azon. Hogy ezt ne kelljen mérlegelni, jobb inkább megszokni, hogy jelzünk egy ilyen helyzetben.

2. nem a KRESZ, hanem a 6/1990-s KÖHÉM rendelet írja elő, hogy hogyan kell a járműveket kivilágítani.
Abban pedig ez áll:

37. § (1) A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged.

A további előírásokat elolvasva az általad is leírt “disco” fény nem szerepel a felsorolásban, tehát szabálytalannak tekinthető.
Az más kérdés, hogy a szabálysértési törvényben erre vonatkozó külön szankciókat nem lehet olvasni.

3. A fekvőrendőrök elhelyezéséről pedig az un. forgalomszervezési szabályzat rendelkezik. (III. fejezet 11. pont.)

Ez alapján ilyet eleve csak olyan helyen lehet létesíteni, ahol max. 30km/h sebességkorlátozás van.
Általában ezek lakó-pihenő övezetben és a korlátozott sebességű övezetekben találhatók.

Az hogy út vagy utca, ez a KRESZ-ben így nincs megkülönböztetve.

4. Annyiban igazad van, hogy forgalomszervezés szempontjából nem szerencsés közvetlenül a kereszteződés után várakozóhelyet létesíteni, bár amellett még mindig szükséges egy olyan széles útszakasz, ahol a járművek kényelmesen elférnek.
Ez azonban nem mentség egy baleset bekövetkezése esetén. Hiszen bárhol kialakulhat a túloldalon forgalmi torlódás, ez nem mentesít bennünket attól, hogy a kereszteződésen átkelhessünk.

Az elsőbbségadás tábla azt jelenti, hogy minden körülményt mérlegelve kell biztosítani a továbbhaladási jogot a védett úton érkezőknek.