Kérdések a közlekedésről

Kérdések a közlekedésről

A kérdést feltette: Ember Tibor

Tisztelt Kresz-Fórum!

Rendszeres hallgatójuk vagyok és nagyon szeretem a műsorukat. Azért is szeretem, mert hiába van lassan 30 éve jogosítványom, be kell látni, mindig tudnak újat és hasznosat mondani.
A kérdéseim:

1. Ha főútvonalon megyek és egy kereszteződésben elkanyarodik a főút, akkor értelemszerűen az egyenesen továbbhaladó mellékútra irányjelezni kell. (Megjegyzem, a műsorban és a köznyelvben is indexelésnek mondják. Amikor mi tanultuk, akkor kifejezetten tiltották az index kifejezést. De ez most mellékes.)
Tehát ha egy T kereszteződésnél a főút balra kanyarodik és egyenesen megy tovább a mellék út (és ezt a tábla is jelzi), akkor a főútról ha letérünk, még ha egyenesen megyünk is, jobbra kell irányjelezni. De miért használ irányjelzőt sok autós, ha marad a főúton, ami balra elkanyarodik? Szerintem ez olyan, mintha az országúton minden kanyarnál az irányjelzőt használnák! Rákérdeztem két tanulóoktatónál és ők sem tudták biztosra megmondani, mi ilyenkor az állásfoglalás. Mindenesetre ők arra tanítják a tanulóvezetőiket, hogy tegyék ki az irányjelzőt, mondván, hadd lássa a többi autós a szándékot.
De ez nekem nem szabályszerű magyarázat. Rosszul tudom, vagy ebben az esetben mi a helyes?

2. A másik kérdésem, hogy szoktam látni olyan autókat, aminek különböző díszvilágítása van. Például alul kék fény világítja meg az alvázat, vagy a szegélyeknél fénycsíkok éktelenkednek. Ezek a plusz fényjelzők nem KRESZ ellenesek? Nem zavaróak? Ez engedélyezett? Mi a határ?

3. Azt szeretném megtudni, hogy milyen utakra lehet fekvőrendőrt elhelyezni? Mert az utca és az út között nyilván azért van némi különbség. Nevezetesen a Százados úton van fekvőrendőr! Érthető a szándék, hiszen ott van egy óvoda és ezzel szeretnék lassításra kötelezni az autósokat. Nincs is ezzel semmi baj. Csak a kérdésem, hogy ezt a KRESZ milyen formában mondja ki, illetve engedélyezi? Az úton is lehet fekvőrendőr?
Vagy ha ezt az önkormányzat úgy ítéli meg, akkor saját hatáskörben engedélyezi?

4. Egy másik kérdésem kifejezetten veszélyhelyzetre figyelmeztet. A XIX. kerületben a Kisfaludy utca és a József Attila utca kereszteződése életveszélyes! A Kisfaludy utca főútvonal! Értelemszerűen a József Attila utca a mellékút. Nos, nagyon nehezen lehet átsurranni a mellékútról, mert az utca másik sarkától már tábla engedélyezi a parkolást. Igen ám, de az ott parkoló autókat nehéz kikerülni, mert szemben már állnak a főútra kanyarodni vágyók, akiktől nem lehet a parkoló autókat kikerülni. Miért nehezíti a KRESZ ebben a veszélyes kereszteződésben az áthaladást? Nagyon sok karambol és koccanás van ebben a kereszteződésben! Sem logika, sem ésszerűség nincs ebben a megoldásban.
Kérem, ha idejük és lehetőségük engedi, legyenek szívesek nézzék meg ezt a helyet!
Válaszukat tisztelettel várom!

Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója
Köszönöm a kérdéseket, teljesen életszerű példákat tettél fel.
Nézzük sorban:

1. Talán sokan nem tudják, hogy az “index” szó latinból származik és a mutatóujj megnevezése. Tehát maga a “jelzés” szó ebből származtatható.
A közlekedési köznyelvben pedig az irányjelzés szinonimája lett, bár való igaz, hogy a KRESZ-ben az index szó nem szerepel.

Irányjelzőt használni menet közben akkor kell, amikor az általános egyenes iránytól eltérünk. Mivel az utakat nem vonalzó mellett húzzák, ezért általánosságban elmondhatjuk, hogy ha az úttest szélével vagy a felező vonallal, sávokat elválasztó vonallal párhuzamosan megyünk, akkor nem változtatunk irányt, egyéb esetben viszont igen.

A KRESZ ezt példálózva fel is sorolja:
“Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.)”

És pont ebben a felsorolásban található a főútvonalról történő letérés, amely abban az esetben is irányjelzés köteles, ha a művelet tényleges egyenes haladással jár együtt.

A folytatásban pedig ez áll:
“Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.”

Ebben a részben szerepel, mint többlettájékoztatási lehetőség a kanyarodó főútvonalon történő továbbhaladás.

És hogy miért többlettájékoztatás, és miért érdemes jelezni, annak ellenére, hogy nem kötelező? Erre két magyarázat is van:

– Ha valaki a főútvonalon érkezik és nem jelez, szemben pedig az elsőbbségadás táblánál áll egy jármű, a vezetőben két gondolat merülhet fel. Vagy azért nem jelez, mert a főúton tovább hajt, vagy azért, mert le fog térni róla, de nem tartja be a szabályokat és nem jelez. (ez utóbbi igen gyakran előfordul). Tehát a jelzés így valóban egyértelműsíti a rossz szokásokból adódó félreérthetőséget is.

– A szabály csak a kanyarodó főútvonalra terjed ki, tehát a kanyarodó védett úton irányjelzési kötelezettség áll fenn akkor is, ha továbbhajtunk azon. Hogy ezt ne kelljen mérlegelni, jobb inkább megszokni, hogy jelzünk egy ilyen helyzetben.

 

 

 

 

 

2. nem a KRESZ, hanem a 6/1990-s KÖHÉM rendelet írja elő, hogy hogyan kell a járműveket kivilágítani.
Abban pedig ez áll:

37. § (1) A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged.

A további előírásokat elolvasva az általad is leírt “disco” fény nem szerepel a felsorolásban, tehát szabálytalannak tekinthető.
Az más kérdés, hogy a szabálysértési törvényben erre vonatkozó külön szankciókat nem lehet olvasni.

3. A fekvőrendőrök elhelyezéséről pedig az un. forgalomszervezési szabályzat rendelkezik. (III. fejezet 11. pont.)

Ez alapján ilyet eleve csak olyan helyen lehet létesíteni, ahol max. 30km/h sebességkorlátozás van.
Általában ezek lakó-pihenő övezetben és a korlátozott sebességű övezetekben találhatók.

Az hogy út vagy utca, ez a KRESZ-ben így nincs megkülönböztetve.

4. Annyiban igazad van, hogy forgalomszervezés szempontjából nem szerencsés közvetlenül a kereszteződés után várakozóhelyet létesíteni, bár amellett még mindig szükséges egy olyan széles útszakasz, ahol a járművek kényelmesen elférnek.
Ez azonban nem mentség egy baleset bekövetkezése esetén. Hiszen bárhol kialakulhat a túloldalon forgalmi torlódás, ez nem mentesít bennünket attól, hogy a kereszteződésen átkelhessünk.

Az elsőbbségadás tábla azt jelenti, hogy minden körülményt mérlegelve kell biztosítani a továbbhaladási jogot a védett úton érkezőknek.

Hozzászólások

  1. B. Imre írta:

    Tisztelt Kresz-Fórum!

    Egy olyan közlekedési helyzettel szembesültem, melyből majdnem baleset lett, de szerencsémre/énkre mindkettőnk tán rutinjának, reflexének köszönhetően megúsztuk.
    DE!
    A helyzet a következő.
    2.sz. főút kifelé, Sződliget és Vác között kb. félúton van egy pár útkereszteződés kisebb, nagyobb forgalmi utcákkal jobbra.
    Az egyiket Horgásztói utcának hívják, Kilométer számot nem tudok írni, mert még nem tűnt fel, hogy lenne, de a Google Maps-on teljesen jól látható. Ebben az utcában többek-közt újabb építésű lakópark, horgásztó, autójavító is található. Viszonylag forgalmas “kereszteződésnek” számít.
    És itt jön a probléma.
    Ebből az utcából fordultam jobbra Vác irányába, úgy, hogy balra néztem először, jön-e valaki, aztán megszokásból jobbra, majd ismét balra. Ezután, mivel nem jött nekem balról senki kifordultam. No itt volt a “baj” Ugyanis jobbról (Vác felől) valaki kielőzte a sort az én sávomba, amit én még a kifordulás előtt nem láttam-láthattam, de talán a rutinnak köszönhetően, útpadkára irányított satufékkel elkerültem a frontális balesetet. A sarkon, csak egy “mezei” háromszög alakú “elsőbbségadás kötelező” jelentésű tábla van kihelyezve. Tudom, hogy mindeni tudja mi is a tábla jelentése, de csak emlékeztetőül írom le.
    “Az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére”
    Itt jegyezném meg, hogy a főút ezen szakasza országútnak minősül a maga 90Km/órájával, nincs sebességet korlátozó tábla, nincs utalás kereszteződésre, nincs záróvonal, nincs előzni tilos tábla, stb…, ergo semmi sincs kint.
    Vagyis, a jobbról érkező autó szabályosan előzött, bár a sebessége, hagyhat némi kivetnivalót, de nem ez a lényeg.
    Kérdéseim a következőek:
    -Hibáztam-e amikor és ahogyan kifordultam jobbra?
    -Szabályos-e a tábla?
    -Nem kellene-e az előbb felsoroltak közül-e bármelyiket is alkalmazni? (táblák, felfestés, stb..)
    -Esetleg kinél lehet jelezni e veszélyes kereszteződést, ill. van-e értelme?

    Elnézést, hogy ennyire hosszúra sikeredett, valamint bízom benne, hogy esetleg érhetően is írtam le.
    Egyébként azért foglalkoztat a dolog, mert több, mint 20 éve vezetek, de ez az eset igenis elgondolkoztatott, mivel nem sokon múlt, hogy ott maradjak.
    Remélem, ha van olyan szakhatóság akihez lehet érdemben fordulni, (pl. táblák kihelyezésével) akkor talán ennek csekély segítségével is megelőzhető és ezáltal elkerülhető egy komolyabb baleset.

    Üdvözlettel és köszönettel:
    B. Imre

    • Pető Attila írta:

      Nem szerencsés a helyzet, ennek ellenére az előzés valóban szabályos volt. Hiszen főútvonalon szabad a kereszteződésben is előzni, illetve elsőbbségadás tábla felől jobbra kikanyarodva bizony számítani kell szemből érkező – éppen előzést végrehajtó – járműre.

      Az is igaz, hogy a nagyobb forgalmú hasonló kereszteződések esetén fel szokták festeni záróvonalat, pont az ilyen jellegű balesetek megelőzése miatt.
      A helyi önkormányzat műszaki osztályán be lehet jelenteni ezt a helyszínt.

  2. Szabó Mihály írta:

    Én is kérdezek:Elsőbbségadás táblával védett útvonalon balról autó közeledik, s irányjelzője jobbra jelez.A becsatlakozó útról balra indexelő autó, a bizalmi elv alapján/?/ – feltételezve, hogy az autó végre is hajtja a jelzett kanyarodást – balra nagy ívben kihajt a gépkocsi elé.A koccanásért ki a felelős?Azt hiszem, sokunk okulására kérdezem ezt, hiszen a szállóige szerint: ha egy autó indexel, még nem biztos, hogy egyenesen hajt tovább!Ez azért lehetne vicc, ha nem lenne a hétköznapi valóság, mert a KRESZ 29. szerint “… az irányjelzés megtévesztő nem lehet.”
    A választ köszönöm. SzM

  3. Pap Palne írta:

    Tisztelt Valasztado !
    Szeretnem megkerdezni, hogy dupla balrakanyarodo savban szukseges e index hasznalata. En folyamatosan a dupla kanyarodo sav belso savjaban haladok. Masfele nem is lehetseges menni.