Kérdesek a KRESZ szabályokkal kapcsolatban

A kérdést feltette: Kosovszki Gergely

Tisztelt Pető Úr!Nagy örömmel találtam rá oldalára az interneten. Kiváló kezdeményezésnek tartom, hogy végre egy szakemberhez lehet fordulni a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekkel, és nem holmi szedett-vedett fórumokon lehet csak megvitatni ezeket a témákat.
Egy ideje már érlelődik bennem az alábbi néhány kérdés, remélem segítségemre tud lenni a következő közlekedési szituációk, szabályok helyes értelmezésében:1. Az első szituáció az M0-M5 csomópontot ábrázolja, ahol az M5 felől érkező járművek olyan módon fonódnak bele az M0-ba, hogy a bekötő út lesz az M0 külső sávja. A két sávot pedig ezután több száz méteren keresztül záróvonal választja el egymástól. Amit pedig nem értek ebben a helyzetben, az az M5 felől érkező járműveknek kihelyezett elsőbbségadás kötelező tábla jelentése. Kinek kell itt elsőbbséget adni? Az M0-án közlekedő járművek részére? De hát ők nem léphetik át a záróvonalat ilyen esetben sem, ha jól tudom. Ha pedig terelővonal lenne ott felfestve, akkor nem a sávváltás szabályait kellene alkalmazni?

2. A második szituációval a Lőrinci úton találkoztam. Az ábrázolt képen az “A”-val megjelölt jármű jobbra akar kanyarodni, a – járdaszigettel elválasztott – kanyarodó sáv végén pedig ki van téve egy elsőbbségadás kötelező jelzőtábla. Kérdésem, hogy ilyen esetben a “B”-vel megjelölt, balra kanyarodó jármű részére is elsőbbséget kell adnom? A KRESZ szerint ugyanis az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla a keresztező, vagy betorkolló útról érkező járműveknek biztosít elsőbbséget, jelen esetben viszont mindkét jármű azonos útról érkezik. Ebben az esetben nem a kanyarodási szabály szerint dől el az elsőbbség?

3. Parkolással kapcsolatos kérdés. Olvasgattam már a fórumon a megállással és várakozással kapcsolatban az Ön által leírtakat, de mégis fel szeretném tenni a következő kérdést is. A 9. kerültben a Közvágóhídnál gyakran látom az utóbbi időben, hogy kerékbilincset helyeznek fel a képen látható autókra. Az említett útszakaszon a megállást jelzőtábla tiltja. Tudomásom szerint viszont a tábla hatálya az útpadkára nem terjed ki. A kérdésem az lenne, hogy az úttest mellett lévő, útburkolattal el nem látott terület nem lehet útpadka, ha azt kiemelt szegéllyel választják el az úttesttől? Mert a KRESZ-ben nem találtam ezzel kapcsolatos utalást, tehát véleményem szerint a képen látható terület akár útpadka is lehetne. A másik probléma viszont, amit a helyzet felvet, hogy lehet-e járda, amit nem láttak el útburkolattal? A járda fogalmánál ugyanis csak arról tesz említést a KRESZ, hogy a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől valamilyen látható módon el van választva (szintkülönbség, szegély, stb.)
Jelen esetben tehát mi dönti el, hogy az adott terület járdának, vagy útpadkának minősül-e?

Előre is megköszönve fáradozásait.

Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója

A feltett kérdésekből is jól érzékelhető, hogy hiába van egy elég összetetten kidolgozott KRESZ jogszabályunk, annak hétköznapi alkalmazása nem mindig egyértelmű.

És mivel nem vonalzók mellet tervezett derékszögű minta utak hálózzák be országunkat, ezért nagyon sok olyan helyzet van, ahol még a hozzáértők is csak csóválják a fejüket. Bár a legfontosabb szabály szerencsére ott van az első mondatok között, amely kimondja, hogy mindenféle fajta helyzetben minden közlekedő elsőrendű kötelezettsége az, hogy egy esetleges balesetet megakadályozzon. Nyilván nyomatékosan igaz ez olyan szituációba, amit nem ismerünk fel jól, vagy olyan helyzetben, ahol elsőre nem tudjuk  hogy, melyik szabályt, hogyan alkalmazzunk.

Az első kérdésben megjelölt helyzet több helyen is előfordul az országban, szintén jól ismert helyszín a Budaörsi út Nagyszőlős út találkozása az M1-M7 bevezető szakaszán.
A lényeg, hogy két út találkozásánál minden esetben tudni kell, hogy az elsőbbség hogyan alakul. Két főútvonal találkozásakor pedig az az előírás, hogy az egyiket a másiknak alá kell rendelni. Általában ha derékszögben találkoznak az utak, akkor ezzel nincs is túl sok probléma.
Azonban az említett helyeken szinte párhuzamosan fut a két út mielőtt találkoznak egymással. (Egymásba fonódnak, vagy ahogy a KRESZ-ben is olvasható: Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása. )
A tábla pedig azt jelzi, hogy az M5-ről érkezők elsőbbséget kell hogy adjanak az M0-ról érkezők számára. A forgalom gyorsítása érdekében ugyan elhelyeztek a sávok között egy záróvonalat, amit valóban nem lehet átlépni, de mi van olyankor, ha esik a hó és ez nem látszik? Vagy ha valamilyen forgalomelterelés, baleset miatt egyből az M0-ás úttestjére kell ráhajtani.
Ilyenkor fontos tudni, hogy kinek van elsőbbsége, és ezt jelzi a tábla.
Nyilván az elsőbbségadás tényének egy baleset utáni jogi procedúrában lesz nagy jelentősége.

A második képen már nem olyan egyszerű pontosan kiigazodni. Hiszen itt két szabály találkozik egymással.
Az un. kanyarodás szabálya a jobbra kis ívben kanyarodót helyezi előnybe a balra nagy ívben kanyarodó előtt. Ugyanakkor ez egy leírt szabály, amit jelent esetben a közúti jelzés felold. Hiszen ebben a helyzetben az “Elsőbbségadás kötelező” tábla elhelyezése azt jelenti, hogy a találkozási pont már egy újabb kereszteződés, ahol már nem a szemből érkezővel találkozunk, hanem a keresztúton balról érkezővel. Ezért kell számára elsőbbséget adni.
Sok esetben fontos azt is mérlegelni, hogy mi a szabályalkalmazó, jelen esetben a közút kezelőjének a szándéka. Itt egyértelmű, hogy a szemből érkező balra kanyarodását elősegítse, nyilván, hogy mögötte ne alakuljon ki torlódás. Ezt pedig csak a tábla alkalmazásával tudják megoldani. Ha nem lenne jelzés, akkor viszont a jobbra kis ívben kanyarodónak lenne elsőbbsége.

A harmadik helyzetben a KRESZ mellékletében leírt fogalom-meghatározás és a megállás alapszabálya segíthet.

Ez utóbbiban az áll, hogy alaphelyzetben megállni az úttesten, és annak is a jobb szélén kell. Ez egy leírt kötelezettség, tehát ez alól maximum egy közlekedési jelzés adhat felmentést. Ilyen például a járdán történő parkolást megengedő tábla.

Az útpadka egy elég szerencsétlen megközelítés a KRESZ-ben, hiszen a fogalom-meghatározás csak ennyit mond:
“Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.”
És hogy ezen meg lehet állni a fent leírt megállási alapszabály ellenére, az pedig egy táblából adódik, amin egy megállni tilos jelzést láthatunk, alatta pedig egy az úttest mellett álló autót ábrázoló kiegészítő jelzést, aminek az az értelme hogy:
“Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a. ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.”

Tehát ebből következtetjük, hogy, ha itt tilos megállni az útpadkán, akkor ha nincs ilyen jelzés, akkor szabad.
A képeken viszont egyértelműen látható, hogy ez nem útpadka, hiszen egy másik fogalom-meghatározás ezt írja:
“Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt – a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló – része.”
Tehát itt nem járdáról van szó, hanem szegéllyel elválasztott járdaszigetről. Az útpadka pedig ilyennel nem rendelkezik.
Így ezen a helyen azért büntethetnek, mert nem az úttesten állnak meg a járművek.

Köszönöm a kérdéseket!

Hozzászólások

  1. Andrea írta:

    Kedves Attila!
    A kérdésem az lenne,hogy olvasom a kresz könyvnek azt a részét,hogy hol tilos megállni.Leírja a-o betűkkel jelölve a lehetőségeket és a végén hozzáteszi,hogy a megállási tilalom nemcsak az úttestre,hanem a mellette levő járdára és az útpadkára is vonatkozik,kivéve a b, c, d, o pontokban tárgyalt tilalmakat.A c, azt írja,hogy tilos megállni útkanyarulatban,bukkanóban vagy olyan helyen ahol a járművet a többi jármű vezetője nem észlelheti.Akkor ez azt jelenti,hogy be nem látható útkanyarulat útpadkáján meg lehet állni csak az úttestén nem? Válaszát köszönöm! Andrea

    • Pető Attila írta:

      Egy kicsit bajban vagyok, mert nem tudom melyik KRESZ könyvben olvastad, amit írsz.
      A KRESZ jogszabályban a megállási tilalmak eleve csak “n” pontig szerepelnek, ott nem is találok o pontot.
      Segíts! Köszi!

      • Andrea írta:

        Kedves Attila!
        A könyv,amit említettem a Kotra Károly féle Kresz könyv személygépkocsit vezetők részére 2013-as kiadás.A megállás,várakozás fejezetnél van szó arról hol tilos megállni.Ezt Ő a-o betűig szedi pontokba.A felsorolás után írja ezt a mondatot:A megállási tilalom nemcsak az úttestre,hanem a mellette levő járdára és az útpadkára is vonatkozik,kivéve a b,c,d,o pontban tárgyalt tilalmakat. A d, pont szerint tilos megállni körforgalmúton,útkeres.yteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m távolságon belül.Az előző mondat alapján,akkor ebben az esetben a megállási tilalom csak az úttestre vonatkozik,tehát,ha az úttest mellett útpadka van,útpadkán 5 méteren belül is meg lehet állni? A várakozásnál pedig azt írja,hogy tilos várakozni az úttesten ott,ahol a járdán a megállás megengedett.Ez pontosan mit jelent? A hibás írásért elnézést kérek,és,ha egy kicsit összeszedetlen,de mobion írtam.Válaszát köszönöm!Andrea

Szólj hozzá te is!

*