KRESZ-teszt, 502-es kérdés

A kérdést feltette: XY

A DIGIKRESZ 502.-es számú ábrával kapcsolatban lenne kérdésem:Az A jelű elsőbbsége egyértelmű, de a továbbiakban miért a jobb kéz szabály dönti el a “B”jelű tovább haladását,ha neki is van elsőbbség adást kötelező táblája?

A B jelű nagy ívben balra kanyarodik,a T jelű egyenesen halad tovább.

Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója

A keresztező úton érkező járművek között vagy a táblák határozzák meg az elsőbbséget, vagy a jobbkéz-szabály.
Jelen esetben B-nek is, T-nek is elsőbbségadás kötelező táblája van, így a jobbkéz-szabály dönt a jobbról érkező számára.

Azért nem helyes az érvelésed, mert azt hogy a B nagy ívben kanyarodik, azt ezen az ábrán a nyilak miatt jól lehet érzékelni, de kinn az életben pusztán az index alapján – ami el is romolhat, halványan ég stb. – nem.

Különben is! Ha indexel valaki – mert balra megy – nincs elsőbbsége, ha nem, akkor van? Ilyen szabályt nem lehetne érvényesíteni a valóságban.
Ezért keresztező utak esetén az számít, hogy ki honnan érkezik, függetlenül attól, hogy merre megy tovább.

Az egyenes haladás a balra kanyarodóval szemben csak szemből érkezés estén lehet mérvadó. Ezt a szabályt hívjuk kanyarodás szabályának.

Hozzászólások

  1. Andrea írta:

    Kedves Pető Attila!
    A közlekedés villamospályával ellátott úttesten részt olvasom a Kotra Károly féle kresz könyvből.Azt írja,hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten,ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,és a forgalmi sávokat útburkolati jelek jelölik,a villamospályára járművel a bekanyarodás és megfordulás esetét kivéve még ráhajtani sem szabad.
    Ez érthető. Viszont benne van az is,hogy a forgalmi sávokat útburkolati jelek jelölik,így felvetődik bennem,hogy ha nem jelölik útburkolati jelek,akkor rá lehet hajtani a villamospályára(nemcsak bekanyarodáskor és megforduláskor,hanem máskor is pl.:előzésnél)?
    Köszönöm válaszát! Várom!!
    Üdv. 🙂

    • Pető Attila írta:

      Jogos a z észrevétel! Valóban a KRESZ-ben ez szerepel:
      “Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,
      – ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára … ráhajtani nem szabad.”

      Ez alapján, amennyiben nincsenek sávok, vagy nem láthatóak – pl. belepi a hó -, az azonos irányú villamospályát igénybe lehet venni hosszanti haladásra, akár előzésre is.
      Pár éve Budán még a kockaköves Bartók Béla út volt ilyen, és ott nem volt szabálytalan sem a sínen előzni, sem onnan kanyarodni balra.

      Ha figyelmesen elolvassuk a jogszabályt, akkor ráadásul az is kiderül, hogy ha az úttest két szélére telepítették a villamos pályát, akkor útburkolattal jelölt többsávos úton oda is ráhajthatunk.

  2. Andrea írta:

    Kedves Attila! 🙂
    Kérdésem a gyalogúttal kapcsolatban lenne.Azt írja róla a könyv ,hogy jelzőtáblával megjelölt,kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál,az úttesttől tartós fizikai akadály vagy 2 méternél nagyobb távolság választja el.A gyalogút nem járda.Önálló út. Mit ért az önálló út alatt?Értem,hogy a járdával kapcsolatban mondja,hogy nem járda,hanem önálló út,de mégis hogy érti pontosan? Lehet kicsit idétlennek hangzik ez a kérdés,de nem teljesen egyértelmű.
    Köszönöm a választ ! :))