Várakozás járdán, járdaszigeten

Pető Attila, a Mosolyzóna oktatója

Rengeteg levél érkezik, hogy a járdán, járdaszigeten tartózkodó járművünk miatt büntetést kaptunk vagy rosszabb esetben egy kerékbilinccsel leptek meg bennünket. Pontosítsuk ezeket a szabályokat!

 

A legfontosabb alapszabályt idézném a KRESZ-ből:

“40. § (1) Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.”

Amit ebből a mondatból ki kell emelni, az ez a  rész: “… – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén…-“, amiben nem, csak a “jobb” szóra esik a hangsúly, hanem az “úttest” meghatározásra is!

Az út, mint a közúti közlekedésre alkalmas hely, több részből áll:

Az úttest a járművek közlekedésére szolgáló terület, a járda a gyalogosok közlekedésére szolgáló rész.
De létezik még a járdasziget is forgalomterelési célból, valamint egyéb speciális részek, mint a kerékpárút, a leállósáv vagy az útpadka. Ezeket mind-mind pontosan definiálja a KRESZ.

Ezek közül az említett 40.§. csak az úttesten engedi meg a megállást és a várakozást.

Azonban – más szabályokból adódóan – adódnak kivételek is:

A leállósáv, ahogy a nevében is szerepel pont a járművek leállására szolgáló terület.
(Autópályán, autóúton alapvetően csak elromlott járművek állhatnak itt, de leállósáv létezhet máshol is, ahol nyugodtan parkolhatunk! A leállósáv elválasztására szolgáló vonal nem záróvonal!)

Az útpadka használatára az egyik KRESZ szabályból lehet következtetni, hiszen az itt látható tábla azt jelenti, hogy:

“15.§ (7) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a. ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.”

Ebből viszont az következik, hogy egyéb esetben az útpadkán – az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része – meg lehet állni.

A megállási szabályok megsértésével kapcsolatban az egyik legnagyobb vita pont ez utóbbi fogalommal kapcsolatos.
Ugyanis jogos lehet a kérdés, hogy meddig tart az útpadka?
Az aszfaltos terület mellett általában az úton egy keskenyebb vagy szélesebb – de általában egy autó szélességénél nem nagyobb terület – még útpadkának minősül. Ahol a “zöld” rész kezdődik, az már nem része az útnak, ezért ott már nem hagyhatjuk a járművünket. Mint ahogy általában nem tekinthetjük útpadkának lakott területen belül az úttest és a járda közötti zöld, vagy földes területet sem.

 

A legnagyobb kérdőjel azonban a járda és járdaszigettel kapcsolatos, hiszen a városi parkolási gondok miatt sokszor csak ilyen területeken találunk üres helyet.

Mivel a KRESZ elsősorban az úttestre engedélyezi a megállást és várakozást (leszámítva az előzőekben említett két esetet – leállósáv és útpadka – ) ezért járdán és járdaszigeten tilos az álló járművünket elhelyezni!

Hangsúlyozom a járdaszigeten is, mert nem egy olyan hely akad a városokban, ahol nincs gyalogos közlekedés, tehát klasszikus értelemben nem beszélhetünk járdáról. Ezeken ha helyeken tilos megállni és várakozni! Rengeteg olyan területet ismerünk a fővárosban, ahol szinte már hagyományból évek óta ott parkolnak járművek, és utána egy-egy büntetési hullám miatt érkeznek a kérdésekkel teli levelek. Mármint hogy jogos volt-e a büntetés?

A szabályok szerint igen, jogos volt! Mindezek alapján ez ugyanígy vonatkozik a járdákra is!

Azonban a KRESZ logikája alapján egy leír szabályt adott helyen mindenkor felülírhat egy közúti jelzés. Ez aj jelzés pedig a parkolóhely tábla alatt elhelyezett kiegészítés, amely megengedi a járdán, járdaszigeten történő parkolást.

Tudni kell, hogy a kiegészítő jelzésen található ábrázolás kötelező érvényű, azaz ennek megfelelően, félig vagy teljes egészben, esetleg ferdén vagy merőlegesen kötelező a járművünket elhelyezni.

Ebből következik, hogy ahol ilyen tábla nincs elhelyezve, ott tilos a járdán, járdaszigeten történő megállás és várakozás!

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy engedélyezett felállás esetén is együttesen mérlegelni kell további feltételeket:

“40.§. (8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”

Sajnos elég sok olyan helyet ismerhetünk a városokban, ahol engedélyezik ugyan a felállást, de már a gyalogosoknak nincs meg a közlekedésükre szolgáló elegendő terület. Ez egyértelműen forgalomszervezési hiba, de a tapasztalat az, hogy itt nem szoktak büntetést alkalmazni.

Néhány fényképes példa, ahol a várakozó járművek szabálytalanul tartózkodnak engedélyező tábla hiányában:

Hozzászólások

  1. dr. Szántó Gergely írta:

    “40.§ (8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha
    a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
    b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
    c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
    d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”

    Tisztelt Uram, hol van szó a 40.§-ban “járdaszigetről” ? A fogalommeghatározások a két fogalmat külön hozzák, ezért a jogszabály, ha járdát említ, nyilván nem érthet járdaszigetet is alatta, ahogy pl. nyilván “út”-at, vagy “gyalog és kerékpárút”-at sem…, hiszen ez mind más fogalom az 1. számú függelékében. (lásd alább!) Ráadásul a 40.§ taxative felsorolását, hogyan lehetne együttesen értelmezni, mérlegelni, pl. b) és c)-t együtt, de ugyanezt a két pontot pl. az a vonatkozásában hogyan lehet figyelembe venni, azaz, ha jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, akkor nem parkolhatok, ha a jel úgy van felfestve, hogy a gyalogosok közlekedésére 1,5 méter nem marad szabadon, mint pl. a II. kerületben, több helyen…?!?

    “b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda.

    i) Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt – a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló – része.

    a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

    f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

    g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.
    h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.”

    • Pető Attila írta:

      Tény, hogy az említett paragrafus a járdán való megállás feltételeit említi meg, de ugyanakkor a megállás alapszabálya kihangsúlyozza, hogy megállni és várakozni az útnak az úttest nevezetű részén szabad. Emiatt mind a járda, mind pedig a járdasziget is kiesik a lehetséges helyek közül.
      Egyébiránt a járdaszigettel az is a bajom, hogy akár a villamos megálló, akár az osztott pályát elválasztó rész, vagy a nagyobb kereszteződéseknél a jobbra kanyarodást terelő területeket is járdaszigetnek tekintjük. Fura lenne, ha ezeken a részeken járművek várakoznának.
      Tehát a járdasziget emiatt esik ki a lehetséges megállási területek közül.
      “40. § (1) Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.”

      A 8-as pont felsorolásaiban én nem látok akkora ellentmondást, főleg hogy az ismert személygépkocsik között szélességben bőven lehet akár fél méter különbség is. Azaz létezhet annyira széles jármű, amely a jelzés ellenére sem állhat fel a járdára, mert nem teljesíti a b) és c) pontban leírt feltételeket. Akár egyiket, akár mindkettőt sem.

      Ugyanakkor ha a közút kezelője felfestéssel megerősíti a megállás lehetőségét, akkor már az az általános szabály érvényes, hogy a közúti jelzés felülírja a KRESZ-ben rögzített “írott” szabályokat. Még akkor is, ha ez egyébként ellentmond a logikának is és mondjuk a gyalogosoknak max. fél méter marad, vagy akár még ennyi sem.

  2. Vidor Vidor írta:

    Tisztelt Szerző, tisztelt törvényalkotók!
    Pár kekec kérdést bocsássanak meg, de szeretnék tiszta vizet önteni az úttest szélére 🙂
    Jó, jó, hogy úttest. És ha nincs úttest? Burkolatlan úton nem is szabad parkolni? Ilyen azért BP-en is van még pár…
    Ha kitapossák az autók a füvet (gazt), és van pár keréknyom, az úttest?
    Ha kikapálom (gyomirtózom) a füvet és utána parkolok, az szabályos?
    Ha a saját kapubeállómat benőtte a fű, akkor ott nem is parkolhatok?
    Ha a traktor megáll a szántóföldön, megbüntethető?
    Mit ír erről a Kresz?

    • Pető Attila írta:

      Ha megnézzük az úttest definícióját, akkor ez olvasható:
      “Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.”
      Tehát alapvetően arról a területről van szó, ahol járművel folyamatosan közlekednénk.
      Ez nem csak aszfaltos részt feltételez, de tény, hogy poros úton a az úttest széle már nem mindig egyértelmű.

      Igazából ez a parkolósdi dolog nem kekeckedés, hanem a szabályalkotók próbálnak valami rendet tenni ez ügyben.
      Ami biztos, az hogy sem a járdán, sem a járdaszigeten nem lehet megállni és várakozni, csak kiegészítő tábla esetén.
      Ha az úttest mellett földes-füves rész található, vagy eleve poros úton közlekedünk, akkor útpadkaként is értelmezhetjük ezt a területet, ezen pedig ,meg szabad állni.

      Azt pedig, hogy a házam előtti virágoskertbe beáll egy autó, nem is a KRESZ-ben kéne szabályozni, hanem általános etikai normákban.
      Főleg, hogy ha elhagyjuk az utat, például kijutunk a szántóföldre, vagy bemegyünk egy erdőbe a fák közé, az már nem minősül a KRESZ hatálya alá tartózó területnek. Tehát a mezőn álló jármű nem büntethető a KRESZ alapján, más jogszabályok szerint viszont igen.

  3. davesamson írta:

    Kedves Pető Attila!

    Régóta vívok a Hatósággal egy fura parkolási anomáliával kapcsolatban.
    Megbüntettek.
    A “nyóckerben”.
    Térfigyelő kamera felvétele alapján.
    2 éve levelezgetek velük,nagyon arrogáns-agresszív hangvételű leveleket kapok…(Ok,ez nem tartozik ide,bocsánat!)

    Egy ház mellett álltam,egy tér közepén.
    Kiemelt szegély,minden játszik.
    Szemmel valóban járdának tűnik a dolog,igaziból azonban a házhoz tartozó magánterület.A Hivatalos Helyszínrajzon egyértelműen látszódik,hogy nem a közterületen állok.
    A 6óság arra hivatkozik,h.”a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).”(öntől idézve)
    Tehát hiába magánút,ha nincs telekkönyvileg engedélyeztetetten elzárva a közúttól,ugyanúgy érvényes rá a várakozási tilalom!

    Én persze -idézve saját levelüket,melyben azt írják,h.a helyszínbejáráson megállapítást nyert,h.ahol álltam,járda-azt írtam,hogy vonják vissza a büntetést,merthogy a KRESZ a járda és a magánterület között nem jelöl ki határvonalat,semmilyen módon sem!
    Tehát,ha egy terület nincs bekerítve,le van aszfaltozva,ráadásul nincs semmilyen látható módon elválasztva a járdától,attól az még NEM járda,hanem magánterület!

    Magánterületre pedig nem vonatkozik megállási/várakozási tilalom.

    És ennyi.

    Ehhez képest most,két év után simán meg akarnak zsarolni,h.ha nem fizetek,kivonják a kocsimat a forgalomból…

    A semmiért!

    Na ilyen országban lakunk…

    Köszönöm!

    davesamson

  4. Gábor írta:

    Tisztelt uram!

    Nekem egy kicsit az a gyanúm, hogy a KRESZ szabályai a járdán való megállásra vonatkozólag nem egyértelműek, vagy legalább is számomra nem azok.

    “40.§ (8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha
    a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
    b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
    c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
    d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”

    A jogszabály eleve nem említi, hogy a-d pontok mindegyikének együttesen teljesülnie kellene. Tehát ahol “a” teljesül, ott eleve mentesül a többi alól az autós, tehát ha 50 cm hely marad is, akkor is megállhatok, mivel a jelzőtáblával mint korábban említette is (pl parkolási övezet) “felülírható” a többi feltétel.
    Ha ez így van, akkor miért nem elégséges a “c” teljesülése, mikor is elegendő hely marad a gyalogosoknak?
    A “c” és “d” pontot valóban összeköti az “és” kötőszó, itt egyértelműen együttesen kell teljesülnie a két feltételnek, de a többi pontnál véleményem szerint nem. Legalább is szövegértelmezés szerint nem.

    Várom véleményét!
    Üdvözlettel: Gábor

    • Pető Attila írta:

      Igazából az a) pontnak nincs jelentősége, hiszen a 40.§. bevezető gondolata kimondja ki, hogy járművel az úttesten, annak jobb szélén kell megállni. Tehát ez azt is kizárja, hogy a járdán tartózkodjunk, hiszen az nem az úttest része.

      • Gábor írta:

        Hogyne lenne jelentősége!
        Az “a” pont például egy “Parkoló” tábla, esetleg egy felfestett útburkolati jellel (folytonos vonal) járdán. Amit Ön említ válaszában az az úttestre vonatkozó megállást szabályozza. A járda viszont nem az úttest része, így arra nem vonatkozhat ez a szabály. Ezt a gondolat menetet követve a saját kertemben sem állhatok az autómmal, csak az úttesten!
        Továbbra is ha szó szerint értelmezem a jogszabályt, nekem úgy tűnik, hogy gyakorlatilag nem büntethető az az autós, aki 1,5 métert szabadon hagy az autója mellett a járdán. Ha mégis büntetik, akkor az indoklásban azt kéne írniuk az illetékes hatóságnak, hogy “Azért mert csak! Most ez az állásfoglalás!” Mert ezzel a 40.§ (8) szabállyal nem lehet megindokolni véleményem szerint. ( Egyébként két nappal ezelőtt egy rendőrrel vívtam meg ezt a csatát…1:0 ide! Nem lettem megbüntetve! Bár valószínű, hogy a következő nem jön be! 🙂 )

        Üdvözlettel: Gábor

        • Pető Attila írta:

          Megpróbálom levezetni:

          A KRESZ a közutakon folyó közlekedést szabályozza. Ezt mondja mindjárt az 1.§:: 1. §1 A rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
          A közút része többek között az úttest, de a járda és járdasziget is.
          Tehát ha a 40.§. azt mondja hogy “Járművel megállni … csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén … szabad.”, akkor ezzel azt fejezi ki, hogy a közúton belül azon a részen amit úttestnek hívunk, és nem máshol.
          (Illetve ez nem igaz, mert más szabályból adódóan nyilván a parkolóban, leállósávon és az útpadkán) meg lehet állni. De a járda és járdasziget nem tartozik ebbe a körbe. Azaz alapból ott nem lehet az álló járművet elhelyezni.

          Ha ez nem így lenne, akkor simán fel lehetne állni az osztottpályás úton az úttesteket elválasztó részre, sőt akár a villamos megállóhelyre is! Ha elég széles, akkor gyalogosnak ott is megmaradhat a fele.

          És itt lép be a KRESZ azon logikája, hogy a közúti jelzés felülbírálja a leírt szabályt, azaz, ha pl. táblával engedik, akkor fel lehet állni a járdára, sőt a járdaszigetre is. (Pl a Keletinél a Rottenbiller aluljáró alá, ami nem járda, hanem járdasziget.)

          Hogy a négy pont között “és” vagy “vagy” kapcsolat van, ezen valóban el lehet gondolkodni, és nem mondom, hogy a jogszabály nyelvi felépítése tökéletes, de véleményem szerint a jogszabály alkotó szándéka az volt, hogy, ha táblával engedik a felállást, akkor is mérlegelni szükséges a további paramétereket.

          Mint ahogy úgy érzem, ha a járdára felállásnak csak az említett méretek szabnak gátat, akkor igazából mit akar mondani az a) pont. Azt nyilván nem, hogy tábla esetében akkor is fel lehet állni, ha a gyalogosnak 0 centiméter hely marad. De akkor miért került oda ez a meghatározás?

          (Közben megnéztem nyelvtanilag, és ha egy felsorolásban a tételek között vessző van, elég az utolsó elé betenni az “és”-t, ezt így és kapcsolatnak kell tekinteni, ahol pedig “vagy” van, ott az egészet vagylagosnak. Ilyen a KRESZ-ben is van:
          “A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére
          a) az útvonal típusát jelzik,
          b) az elsőbbséget szabályozzák,
          c) utasítást adnak,
          d) tilalmat, illetőleg korlátozást jeleznek,
          e) veszélyt jeleznek, vagy
          f) tájékoztatást adnak.”)

          • Gábor írta:

            Tisztelt Pető Úr!

            Elég rendesen sikerült “levezetnie” a kérdést! Így az utolsó bekezdésében leírt nyelvtani kiegészítéssel jobban értelmezhető a jogszabály, bár ennek ellenére nem teljesen egyértelmű a meghatározás, lehetett volna pontosabb, érthetőbb, mivel a KRESZ szabályai elsősorban a halandó autósoknak készültek, és csak másodsorban a jogászoknak…
            Természetesen értem, hogy a jogalkotó szándéka mi volt. Ugyanakkor azon el kéne gondolkodni, hogy például ez a 40§ mióta van ebben a formában a jogszabályban, az akkori közlekedési(parkolási) körülmények mennyiben hasonlítanak a mostaniakra. Főleg ha egy sok éve bevett parkolási gyakorlatot nézünk, ami gyakorlatilag szentesítette a járdán való parkolást. (Ha van elég hely a gyalogosnak, nem büntettek a rend éber őrei) Ebben az esetben egy kicsit jobban követhetné az életszerüséget! Persze én sem arra gondolok, hogy minden jogszabályt úgy kéne alakítani, hogy az eddigi “szabálytalan magatartást” engedélyezzen, mert a többség úgy szeretné.
            Tisztelettel:
            Gábor

    • Üdv!
      Melyik a magyarosabb, nyelvtanilag helyesebb mondat?

      Elmentem a zöldségeshez és vettem banánt és almát és narancsot és zellert és uborkát és tojást.
      Elmentem a zöldségeshez és vettem banánt, almát, narancsot, zellert, uborkát és tojást.

      Köszönöm.

    • Szabó Erzsébet írta:

      T.Illetékesek! Belbudai mellékutcában (Kapás u.), az utca elején ferdén parkolnak az autók, felfestés nincs, csak korlát, marad a gyalogosoknak 1,2 méter.
      Ezek után a következő szakaszon nincs se felfestés, se korlát, ugyanakkor a járda 4,5 m-e szélesedik. Kérdezem én, ha sehol nem lehet parkolni, miért nem lehet a járda szélére felállni, mikor a gyalogosoknak marad még 2,5 m?? Helyette hatalmas dézsákat helyeztek el, így azoktól nem marad a gyalogosoknak csak 2 méter,még így is.
      És mivel nagy-bevásárlást már csak szombaton lehet végrehajtani, mert akkor nem kell 440.-Ft/óra díjat fizetni, és vasárnap meg zárva vannak a bevásárlóközpontok, ezért nincs parkolóhely egyáltalán az úttesten, vajon kinek fáj, ha a 4,5 méteres járda szélére feláll az ember(teremgarázsok feljárójánál lehet) a kipakolás idejére?
      jogos a büntetés? Régen úgy tanultuk, ha a közúti és gyalogos forgalmat nem zavarjuk, akkor fel lehet állni a járdára,
      Lehet változtatni ezen az értelmetlen helyzeten?
      Válaszokat előre is köszönöm, Erzsébet

  5. Sándor írta:

    Tiszttelt Pető Úr!
    A járda értelmezésében kérem a segítségét:

    Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda.

    A szegélynek van-e meghatározott szabvány mérete?
    …a más láthazó módon történő jelölésnek van-e szabványosított érzelmezése, leírása?
    Tisztelettel,
    Sàndor

    • Pető Attila írta:

      Tudomásom szerint nincs további definíció az elhatárolásra. De ha a terület a gyalogosok közlekedésére van fenntartva, akkor az már járda.

      Ha esetleg megállási szabálytalanság miatt kérdezed, akkor nem annak van jelentősége, hogy amire álltál az járda-e, hanem annak, hogy ahol álltál az még az úttest része volt-e.

  6. Szalai József írta:

    Tisztelt Pető Úr, kedves Attila!

    A közút jobb oldalán, az útburkolattal azonos szinten a járdáig mintegy 6 m. széles földes sáv (útpadka ?!) van.
    Az útra merőlegesen mellékút csatlakozik. A mellékút jobb oldali szegélyével egyvonalban megállni tilos táblát és annak hatályát az útpadkára is kiterjesztő kiegészítő tábla van. A mellékútról kihajtva a jelzőtábla éle és nem a képe látható. A mellékútról kihajtva, a főútvonalon mintegy 60 fokos szögben áthajtva a jelzőtábla hátsó felét jobbkéz felöl elhagyva az útpadkán(?!) várakozó járművek közé behajtva történt – közlekedési szabálysértés? A jelzőtábla hatályát felodotta esetleg ez az útkereszteződés tekintettel arra, hogy az útkereszteződés kezdetével egyvonalban került elhelyezésre? Egyáltalán szabályosan helyezték el a táblát?

    Válaszát előre is tisztelettel megköszönöm. Szalai József

    • Pető Attila írta:

      A táblákat a kereszteződés után érdemes úgy elhelyezni, hogy be lehessen kanyarodni tőle.
      Tehát pár méterre a sarokponttól. Bekanyarodás után pedig érdemes felnézni, nincs-e valamilyen tábla. Ha ezt nem teszi a vezető, akkor még egy behajtani tilosat is figyelmen kívül tud hagyni. Ez pedig nem szerencsés.

      A táblát egyébként a kereszteződés eleje oldja fel, tehát ha nem is szerencsésen, de szabályosan rakták ki a jelzést.

  7. N Annamária írta:

    Tisztelt Pető Úr!
    Idéznék az Ön írásából, melyre ha lehetséges szeretnék választ kapni.
    Ugyanis jogos lehet a kérdés, hogy meddig tart az útpadka?
    Az aszfaltos terület mellett általában az úton egy keskenyebb vagy szélesebb – de általában egy autó szélességénél nem nagyobb terület – még útpadkának minősül. Ahol a “zöld” rész kezdődik, az már nem része az útnak, ezért ott már nem hagyhatjuk a járművünket. Mint ahogy általában nem tekinthetjük útpadkának lakott területen belül az úttest és a járda közötti zöld, vagy földes területet sem. A mi utcánkban az úttest széle mellett van földes terület néhány fa is. Zöld nincs, talán mert az autók rajta állnak. Minthogy ez nem túl széles 2 lehetőség van vagy a járda egy részére állnak rá, vagy az úttest szélére lóg rá az autó. Az úttest kicsivel több mint 3 m., tehát ha az úttestre áll nem büntethető? Viszont akadályozza az ingatlanról történő kihajtásomat. A rendőrség is elismerte, de ezzel előrébb nem jutottam. A kérdésem az útpadkára vonatkozna meg lehet állni úttest mellett földes részen ami a járda és az úttest között helyezkedik el , van néhány fa ezen a földes részen. Mi alapján különíthető el, hogy útpadkának számít vagy nem?
    Válaszát köszönöm
    N. Annamária

  8. pankotay.ferenc írta:

    Tisztelt Pető Úr, kedves Attila!
    Az lenne a kérdésem ,ha megállni tilos tábla van kirakva kiegészitő táblával ,hogy a patkán is tilos .Meg lehet -e állni a kocsibejáron
    Válaszát előre is tisztelettel megköszönöm. Pankotay Ferenc

    • Pető Attila írta:

      Valamikor úgy tanítottuk, hogy ez a tábla faltól falig tiltja a megállást. Mondjuk azt nem értem, hogy ha padkán megállást akarják tiltani, akkor ott hogy lehet kocsibejáró…

  9. Tamás írta:

    Egy olyan rafkós találós kérdésem lenne, hogy mi van akkor, amikor a járda max. 1m és rálóg egy bokor, ami legalább 40-et betakar (googlimaps-en amúgy félbe van vágva ez a bokor, tehát nyilván közteres probléma, pár éve levágták). Figyelembe kell-e vennem a bokrot? Gondolom nem, illetve a visszapillantót köteles vagyok-e behajtani? Tehát a kérdésem az volna, a visszapillantó játszik-e szerepet a járdára való parkolás távolságának meghatározásakor, főleg ilyen esetben? Vagy csak a keréktől mért távolság számít? Itt egyébként kiegészítő tábla jelzi a járdára parkolást. A gyalogosnak kulturáltan kb. 20-30 cm-e maradt, de ha a bokornak nekimegy, van helye bőven. Ezt a kérdést már lehet, hogy csak az emberi jóindulat határozza meg, hogy mi a helyes megoldás.
    Köszönöm,
    Tamás

  10. Tibor írta:

    Tisztelt Pető Attila.

    Nem igazán értem a mai oktatókat, hogy ha egy jogszabályt kívánnak elmagyarázni, akkor miért nem úgy magyarázzák el ahogy ténylegesen van. A jogszabályokat a törvényeket a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései alapján állapítják meg. Ezzel párhuzamosan a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a “jogszabályszerkesztésről” meghatározza, miként kell megszövegezni a jogszabályokat, bennük a jogszabályok paragrafusaiban a felsorolások értelmezéseit.
    A jogszabályok is egy hierarchikus sorrendiségben rakják össze. Megemlítette a KRESZ 40.§ 8. bekezdését, hogy a járdán mikor szabad megállni. De mielőtt elkezdenék kérdezni az említett rendelkezés felsorolásainak az értelmezéseivel, feltennék egy kérdést? Ön ebben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló törvényben és ebben a 40.§ .-ban, csak a 8. bekezdést ismeri? Mert én a megállással kapcsolatosan a hierarchikus sorrendiségben, olvasok egy 40.§ (5.) bekezdés K. pontot is. Pontosítaná akkor egy kicsit, hogy, a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet, mit is ír arról, hogy pontosan, hogy értelmezzük a KRESZ 40.§. (8) rendelkezéseit? Mi van akkor, ha 5 méter széles járdán, egy Opel Astra F gépjárművel aminek a tengelyterhelése nem éri el az 1000.Kg.-ot?
    Várja a megtisztelő válaszát, egy 38 éve hivatásos gépkocsivezető, aki mellesleg a 80.-as években oktatott.

    Tibor

  11. Ujhelyi Károly írta:

    Kedves Pető Tibor Úr. Én egy eléggé jogkövető autós (és ember) vagyok. A minap azonban a közterület felügyelet megbüntetett járdán való parkolásért (egy üzlet előtt). A járdának titulált felület azonban gyalogos közlekedésre nem alkalmas és nem is használja senki erre, mert az úttest és a vasúti raktárak közötti 1,5-1,8 m széles felületen különböző forgalmi akadályok vannak (több is) A teljes szélességben pl egy 10-12 méterhosszú és 1 méter magas rámpa (két végén betonlépcsővel) amire a gyalogosok nem tudnak (nem is akarnak) felmenni. Helyette az úttesten (ami egy busz végállomás) össze vissza közlekednek. A felület további részei is eltorlaszoltak teljes szélességében fémszerkezetű villanyoszloppal.. A raktárak egyikét egy ruházati üzlet bérli, mely elé felálltam. Gondolom az áru feltöltése is innen zajlik. Kérdésem, hogy a gyalogos célra nem használható (járda?) felület is járdának számít-e. Vagy a hozzám hasonló jóhiszemű közlekedők csapdája? Pénzbeszedési forrás? Miért nem tesznek ki tiltó táblát, ha nem egyértelmű a várakozási tilalom, hogy az betartható legyen ! Köszönettel Károly

    • Pető Attila írta:

      A KRESZ alapján megállni, várakozni az úttesten kell!
      Az említett helyen járdasziget található, amely a KRESZ szerint eleve forgalom elöl elzárt területnek minősül.
      Azért nem kell tiltó tábla, mert ez a szabályban meghatározásra kerül.

  12. varga zoltán írta:

    Kedves Pető Úr ,Kérdésem az lenne ,egy kisvárosban lakunk ,a kapunk előtt kb 30 méterre kirakatott egy befolyásos ember egy megállni tilos táblát ,alatta kiegészítő táblát ,tehát az útpadkán is.nekem a lakásom előtt a kerités és az úttest között 2.5 méter van ,amibe középen beleesik egy vízelvezető árok ,amibe egy cső került beépitésre és be lett temetve , kérdésem ilyenkor megállhatok a kerítésem mellett a feltöltött részen ,vagy sem .tehát meddig tart az útpadka ebben az esetben ,mert ugyanis kapum előtt ugye nekem kell rendben tartanom a területemet ,tehát akkor az a Kressz szerint közúthoz tartozik vagy nem. Válaszát előre is köszönöm.

  13. Zita Párma írta:

    Tisztelt Pető Úr!
    Több kérdésre szeretnék választ kapni Öntől.
    Az első, hogy laikusként hogyan lehet különbséget tenni járda és járdasziget között, ha az nem egyértelmű, vagy hogy hol lehet erről pontos felvilágosítást kapni?
    Mi egy olyan kb. 8-10 méter hosszú, háromszög alakú, magasított, padkával ellátott, zárt járdán vagy járdaszigeten parkoltunk, ami egy egyirányú utca végén az utca bal oldalán kialakított, felfestett parkoló rész végét lezárva tereli az autókat fel a főútra. A több méter széles járda az úttól jobbra, magasítva, átjárható korláttal elválasztva biztosítja a gyalogosforgalmat.
    Ahová mi álltunk, gyalogos nem megy, semmi értelme, általában egy nagyobb vagy két kisebb autó használja parkolásra.
    Tudom, hogy ez a szabályok szempontjából mellékes, csak azért írom le, mert talán Ön ez alapján el tudja dönteni, hogy vajon ez járda vagy járdasziget lehet.
    A büntetést ugyanis nem járdaszigeten történő parkolásért kaptuk, amit utólag, a szabályok ismeretében teljesen jogosnak tartanánk, hanem a járda több mint felének elfoglalása miatt.
    A kérdésem tehát az lenne, hogy ez a rész járdának minősül-e. Ha igen, fizetem a büntetést, nincs mese.
    A másik kérdésem pedig, hogy ha nem járda, megtagadhatom-e a fizetést arra hivatkozva, hogy nem járdán parkoltam.
    Szükség esetén tudok fényképet küldeni, a helyszín egyébként a büntetés szerint “Váci út 136. szemben”, a Váci út és Dagály út kereszteződésében a centrum felé tartó kis szervizutca, mely az Árpád híd felé kanyarodó útba torkollik.
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    • Pető Attila írta:

      Csak a KRESZ-ből tudunk kiindulni:
      Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része.
      Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt – a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló – része.

      Nagyon kicsi a határ a két fogalom között. De egy biztos: megállni várakozni járdán, járdaszigeten csak akkor szabad, ha ezt közúti tábla megengedi. Ha nincs tábla, akkor mindegy, hogy járda vagy járdasziget, oda jármű nem hajthat fel.

  14. Kőmíves István írta:

    Tisztelt Pető úr

    Főldszinti lakásom szobaablaka elé az Önkormányzat a következő kresztáblát helyezte ki: Várakozni tilos: kieg. tábla kivéve árúszállitás ,10m, gépjárművel a járdára felállni tilos, 06-18-ig.
    A fentiek ellenére folyamatos árúszállitás, rakodás, megállás történik a járdára négy kerékkel felállva!
    Ablakot nyitni. pihenni a zajtól kipufogógáztól lehetetlen mindez 1,5 méterre az ablakomhoz!
    A problémát jeleztem az Önkormányzat és a rendőrség felé hiába.
    Ön szerint hogy oldhatom meg ezt a problémát csak a polgári biróságon,

    köszönöm válaszát .István Kőmíves